A harmadik gyülekezet Pergamon vagy Pergamosz volt, Szmimától nagyjából 30 km-re a szárazföld belső irányába. Efézushoz és Szmimához hasonlóan gazdag, de gonosz város volt. Pogány kultuszaiban az emberek Athénét, Asclepiuszt, Dionüszoszt és Zeuszt imádták. Pergamon híres volt egyeteméről, melynek könyvtára 200.000 kötetet számlált, és pergamen iparáról, melynek eredménye a pergamenpapír volt. E a városnak a légköre ellenséges volt bármilyen hatékony keresztény élettel és bizonyságtétellel szemben. A Messiás feddésére számítva a gonosz és az erkölcstelenség miatti engedékenységük következtében János úgy mutatja be az Urat, mint akinél a kétélű éles kard van (említi még az 1:16; 2:16; 19:15, 21-ben). A kard Isten Igéjének jelképes képviselője, melynek kétirányú képessége van: elválasztani a hívőket a világtól, és megítélni a világot bűnei miatt. Az Ige az üdvösség és a halál kardja egyaránt.
2:13. Tudom, hol van a lakóhelyed: ahol a Sátán trónusa van, de ragaszkodol a nevemhez, és nem tagadtad meg az én hitemet Antipász napjaiban sem, aki hű tanúm, akit megöltek nálatok, ahol a Sátán lakik.
2:13. Tudom, hol van a lakóhelyed: ahol a Sátán trónusa van, de ragaszkodol a nevemhez, és nem tagadtad meg az én hitemet Antipász napjaiban sem, aki hű tanúm, akit megöltek nálatok, ahol a Sátán lakik.
A két előző levélhez hasonlóan először a dicséret hangzik el. A Messiás látja, hogy milyen nehéz helyzetben vannak. Ott élnek, ahol a Sátán trónja van. Ez lehet utalás Asclepiusz nagy templomára, aki a gyógyítás pogány istene volt, és akit egy kígyóként ábrázoltak. További utalás történik a Sátánra a vers végén. Pergamon az a város, ahol a Sátán lakik. Krisztus megdicséri a szenteket, mert igazak maradtak, még akkor is, amikor Antipászt („minden ellen”) megölték. Erről az esetről semmit sem tudunk. A pergamoni keresztények hűségesek maradtak Istenhez a kemény próbák alatt, de megalkudtak bizonyságtételükben más módokon, amint a következő két versből látszik.
2:14-15. De egy kevés panaszom van ellened; mert vannak nálad olyanok, akik Bálám tanítását tartják, aki arra tanította Bálákot, hogy tőrbe csalja Izráel fiait, hogy bálványáldozati húst egyenek és paráználkodjanak.
Így nálad is vannak olyanok, akik szintén a nikolaiták tanítását tartják.
2:14-15. De egy kevés panaszom van ellened; mert vannak nálad olyanok, akik Bálám tanítását tartják, aki arra tanította Bálákot, hogy tőrbe csalja Izráel fiait, hogy bálványáldozati húst egyenek és paráználkodjanak.
Így nálad is vannak olyanok, akik szintén a nikolaiták tanítását tartják.
Belekerültek a megalkuvás bűnébe azzal, hogy Bálám tanítását és a nikolaiták tanítását tartották. Bálám azt a bűnt követte el, hogy olyan tanácsot adott Báláknak, ami a pogány nőkkel való összeházasodás és a bálványimádás által bűnbe vitte Izraelt (vö. 4Móz 22-25; 31:15-16). A pogány nőkkel való házasságkötés problémát jelentett Pergamonban, ahol bármilyen társadalmi kapcsolattartáshoz hozzátartozott a bálványok imádása is. Általában a piacon vásárolható húst is felajánlották már bálványoknak (vö. 1Kor 8).
Krisztus azt is felrója nekik, hogy a nikolaiták tanítását követik. Korábban az efézusi gyülekezetet megdicsérte, mert elutasították azt, ami erkölcsi elhajlásnak tűnik (vö. Jel 2:6). Egyes görög kéziratok hozzáteszik itt, hogy Isten gyűlöli a nikolaiták tanítását, amint a 6. vers is állítja. A világi erkölcsiséggel való megalkuvás és a pogány tanítás eluralkodott az egyházban, különösen a III. században, amikor a kereszténység népszerűvé vált. Ezért a pogány erkölccsel való megalkuvás és a bibliai hittől való eltávolodás hamarosan megrontotta az egyházat.
2:16. Térj meg tehát, különben elmegyek hozzád hamar, és harcolok ellenük számnak a kardjával.
Krisztus azt is felrója nekik, hogy a nikolaiták tanítását követik. Korábban az efézusi gyülekezetet megdicsérte, mert elutasították azt, ami erkölcsi elhajlásnak tűnik (vö. Jel 2:6). Egyes görög kéziratok hozzáteszik itt, hogy Isten gyűlöli a nikolaiták tanítását, amint a 6. vers is állítja. A világi erkölcsiséggel való megalkuvás és a pogány tanítás eluralkodott az egyházban, különösen a III. században, amikor a kereszténység népszerűvé vált. Ezért a pogány erkölccsel való megalkuvás és a bibliai hittől való eltávolodás hamarosan megrontotta az egyházat.
2:16. Térj meg tehát, különben elmegyek hozzád hamar, és harcolok ellenük számnak a kardjával.
Krisztus váratlan utasítással élesen megfeddi a gyülekezetet: térj meg tehát! Aztán így figyelmezteti őket: különben elmegyek hozzád hamar, és harcolok ellenük számnak a kardjával. Megígérte, hogy „hamar” (tachys) bekövetkezik az ítélet, ami azt is jelenti, hogy „hirtelen” (vö. 1:1; 22:7, 12, 20). A Messiás harcolni fog ellenük szájának kardjával (vö. 1:16, 2:12; 19:15, 21). Ez ismételt utalás arra, hogy Isten Igéje élesen elítél minden megalkuvást és bűnt.
2:17. Akinek van füle, hallja meg, mit mond a Lélek a gyülekezeteknek! Aki győz, annak adok az elrejtett mannából, adok neki fehér kövecskét is, és a kövecskére írva új nevet, amelyet senki sem tud, csak az, aki kapja.
2:17. Akinek van füle, hallja meg, mit mond a Lélek a gyülekezeteknek! Aki győz, annak adok az elrejtett mannából, adok neki fehér kövecskét is, és a kövecskére írva új nevet, amelyet senki sem tud, csak az, aki kapja.
Az utolsó személyeknek szóló felszólítás, hasonlóan a többi gyülekezetnek írt levélhez, annak szól, aki kész meghallani az üzenetet. A győztesek kapnak az elrejtett mannából, és Krisztus ad nekik fehér kövecskét is, és a kövecskére írva új nevet. Az „elrejtett manna” utalhat Krisztusra, aki a mennyből jött kenyér, a hívők láthatatlan táplálékának és erejének forrása. Izrael a testet tápláló ételt kapott, a mannát. A gyülekezet viszont lelki ételben részesült (Jn 6:48-51).
A teológusok véleménye eltér a „fehér kő” jelentését illetően. Alfordnak valószínűleg igaza van, amikor azt mondja, hogy az a fontos, ami rá lesz írva a kőre, mert „új nevet” ad a hívőnek, ami jelzi, hogy Isten elfogadta és dicséretre méltónak tartja őt (The Greek Testament, 4:572). Ez lehet utalás arra az ószövetségi gyakorlatra, amikor a főpap 12 követ viselt efódján, melyekre Izráel 12 törzsének nevei voltak felvésve egyenként. Bár a pergamoni hívők nem rendelkeztek e világ drágaköveivel, de volt valamijük, ami sokkal fontosabb ezeknél, magának Krisztusnak az elfogadása és az eljövendő végtelen áldások bizonyossága. Egészében véve a pergamoni gyülekezetnek szóló üzenet figyelmeztetés arra, hogy ne alkudjanak meg az erkölcsi életben vagy a tanításban, és ne távolodjanak el a tanítás tisztaságától, melyet Isten elvár az övéitől.
A teológusok véleménye eltér a „fehér kő” jelentését illetően. Alfordnak valószínűleg igaza van, amikor azt mondja, hogy az a fontos, ami rá lesz írva a kőre, mert „új nevet” ad a hívőnek, ami jelzi, hogy Isten elfogadta és dicséretre méltónak tartja őt (The Greek Testament, 4:572). Ez lehet utalás arra az ószövetségi gyakorlatra, amikor a főpap 12 követ viselt efódján, melyekre Izráel 12 törzsének nevei voltak felvésve egyenként. Bár a pergamoni hívők nem rendelkeztek e világ drágaköveivel, de volt valamijük, ami sokkal fontosabb ezeknél, magának Krisztusnak az elfogadása és az eljövendő végtelen áldások bizonyossága. Egészében véve a pergamoni gyülekezetnek szóló üzenet figyelmeztetés arra, hogy ne alkudjanak meg az erkölcsi életben vagy a tanításban, és ne távolodjanak el a tanítás tisztaságától, melyet Isten elvár az övéitől.
Forrás: Bible Knowledge Commentary: Revelation
