(7,1) A templom kapujában elhangzott üzenet általános jellegzetessége, az első és második üzenethez hasonlóan a dorgálás, intés és figyelmeztetés. Ez az üzenet azonban inkább azoknak a júdabelieknek szólt, akik még valamiféle látszat-istentisztelethez ragaszkodtak; a vallásos Júdához intézett beszéd volt pl. a Jer 7,2.9-10; 8,10-11.
(7,18) Az „ég királynője" egy gyalázatos pogány istenség neve, amelyről csak két helyen olvasunk a Bibliában, itt és Jer 44,15-30-ban. A próféták hirdetik, hogy Isten haragja eléri mindazokat, akik imádják őt. Valószínűleg azonos Astóret pogány istenséggel, amelyet a Bír 2,13; 10,6; 1Sám 31,10; 1Kir 11,5.33; és a 2Kir 23,13 is megemlít; ez utóbbi a „sidonbeliek utálatosságának" nevezi.
(7,31) A Tófet nyilván egyike volt azoknak a magas helyeknek, amelyek a Hinnom fiainak völgyében épültek, Jeruzsálemtől délre, ahol embereket áldoztak. Jóslás megfertőztette a helyet (2Kir 23,10), és Jeremiás azt jövendölte, hogy a völgyet „öldöklés völgyének" fogják nevezni (32. v.). Ez a völgy a bálványszertartások rettenetes tüze miatt, és mert Jósiás megfertőztette azt, később a nagy tűz jele lett, amely a bűn következménye. A görög „gyehenna" kifejezés (ami a „Hinnom völgye" héber szó görög formája) azt jelenti: a tűz helye, és ezt a szót az ÚSZ tizenkétszer használja az örök büntetés helyéül (lásd Mt 5,22 jegyzetét; Jak 3,6), az örök tűz helye ez, amely az ördögnek és az ő angyalainak készült (Mt 25,41).
Hitre Hangolva - Keresztény blog, online magazin
