Kenneth Hagin - Bibliai hit - Megkaphatod, amit kimondasz 5.

Feleségemmel 1938. november 25-én házasodtunk össze. Ő methodista volt, én baptista. Hálát adok Istennek a methodistákért, mert ha ők nincsenek, ne­kem sincs feleségem. Néhány nappal azután, hogy összeházasodtunk, nagyon hideg szél fújt, feleségemnek megfázott a torka. Azt mondta, valószínűleg már beteg marad egész télen, mert általában így szokott történni. Már régóta ké­szült a manduláját kivetetni, de valami mindig közbejött; egy kis láz vagy más, és a doktor nem volt hajlandó megoperálni. Visszaemlékeztem az Igére, és azt mondtam: „Nem, te meggyógyulsz és többet ez elő sem fog fordulni.” 29 év eltelt, és még mindig megvannak a mandulái, és sohasem volt ezután torokba­ja. Isten Igéje beválik. Megtörténik, amit mondasz.

1949-ben szélesebb körű szolgálatra indultam. Az apósom meghalt, és én a halálos ágyán megígértem neki, hogy gondot viselek a feleségére, azaz az anyósomra; mindig lesz otthona nálunk. így tehát együtt éltünk. Amikor az összejövetelek között hazajöttem, nem volt hely, ahol aludjam. Szükségünk volt egy házra. Először egy háromszobás lakást béreltünk, de úgy tűnt, hogy sokkal olcsóbb lenne, ha megvennénk. Megkerestük a hölgyet, akitől béreltük a házat, ő azonban nem akarta eladni, mert abban reménykedett, hogy valami­kor még visszaköltözhet oda. A feleségem beszélt vele, majd megírta nekem, mi történt. Én meg visszaírtam, hogy nem tudja, miről beszél, mert Jézus azt mondta: meglehet nekünk, amit kimondunk, és én már kimondtam, hogy az a ház az enyém. Körüljártam a kertben, kimondtam, hogy minden lábnyi rész az enyém. Feleségem tehát újból megkérdezte a hölgyet, aki ismét nemet mon­dott.

Újra írtam neki, és újra ugyanazt, hogy az a hely az enyém, higgye el, a tulaj­donos is el akarja adni. Telt-múlt az idő, a hölgy végül is szólt: eladja a házat. „Ez nem újság számomra -jegyeztem meg a feleségemnek -, már hónapok óta tudom.” Viszont közben kiderült, hogy valaki 500 dollárral többet ajánlott, mint mi. Ekkor megemlítettem a tulajdonosnőnek és a férjének, hogy nem len­ne jó, ha Istent kihagynák a dologból. Mire ők elmondták, hogy az elmúlt né­hány éjszaka az az érzésük támadt, hogy a ház már valójában a miénk. Tehát megtörténik, amit kimondunk.