(Róm 9:14) Mit mondunk tehát: Vajjon nem igazságtalanság-é ez az
Istentől? Távol legyen!
(Róm 9:15) Mert
Mózesnek ezt mondja: Könyörülök azon, a kin könyörülök, és kegyelmezek annak, a
kinek kegyelmezek.
Isten igazsága már el van
döntve. Isten igazságos, van egy mércéje, amivel méri az igazságot. Az igazság
azt jelenti, hogy tökéletesen meg kell ütni a mértékét, egy hajszálnyival sem
térhetsz el Isten igazságának ettől a szintjétől, ha igazságot akarsz.
(Róm 6:23) Mert a bűn zsoldja halál; az Isten kegyelmi ajándéka
pedig örök élet a mi Urunk Krisztus Jézusban.
Akarod a zsoldodat, amiért
megszolgáltál? Akkor halált kapsz. A másik lehetőség Isten ingyenes ajándéka,
az örök élet. Ezt nem lehet megszolgálni, nem lehet kiérdemelni. Zsoldot kérsz,
vagy Isten ajándékát?
(Róm 9:16) Annakokáért tehát nem azé, a ki akarja, sem nem azé,
a ki fut, hanem a könyörülő Istené.
(Róm 9:17) Mert
azt mondja az írás a Faraónak, hogy: Azért támasztottalak téged, hogy
megmutassam benned az én hatalmamat, és hogy hirdessék az én nevemet az egész
földön.
(Róm 9:18) Annakokáért
a kin akar könyörül, a kit pedig akar, megkeményít.
Ha igazságot akarsz, akkor megkapod:
halál. Mert nem ütöd meg az isteni mércét. De ha irgalmat akarsz, akkor ne azt
kérd, ami méltányos.
(Péld 16:4) Mindent teremtett az Úr az ő maga czéljára; az
istentelent is a büntetésnek napjára.
Még a gonoszoknak is megvan a
helyük Isten tervében. Pl. Mózes idejében a Fáraó, akinek megkeményítette Isten
a szívét, és azért rendelte Isten, hogy bemutassa rajta az Ő hatalmát. De ha
megnézzük a Bibliát, azt látjuk, hogy előtte a Fáraó hétszer keményítette meg a
saját szívét, mielőtt Isten bármit tett volna. Isten ezt mondta: Ha te ilyen makacs tudsz
lenni, nézzük meg, hogy én milyen makaccsá tudlak tenni, mert szemléltetni
akarom benned az én hatalmamat. Az Ige 2 szót használ a Fáraó szívének
állapotára: kemény és nehéz. A kemény a makacsságra vonatkozik, a nehéz pedig
arra, hogy érzéketlen. Isten gyakran megengedi, hogy a gonoszok végigmenjenek a
saját útjukon, hogy beteljesítsék Isten céljait.
I.Mózes 15:16.
Az emoreusok bálványimádó,
perverz nép volt, de Isten ezt mondta: „Az emoreusok gonoszsága méh nem teljes.
Ha teljes lesz, fogom a sarlómat és learatom őket és akkor az utódaid
elhagyhatják ezt a földet.”
A világ most is gonosz, de még
nem teljesedett be a gonoszsága. Ha betelik a gonoszság, Isten learatja a
világot
(Róm 9:19) Mondod azért nékem: Miért fedd hát engem? Hiszen az ő
akaratának kicsoda áll ellene?
(Róm 9:20) Sőt
inkább kicsoda vagy te óh ember, hogy versengsz az Istennel? Avagy mondja-é a
készítmény a készítőnek: Miért csináltál engem így?
(Róm 9:21) Avagy
nincsen-é a fazekasnak hatalma az agyagon, hogy ugyanazon gyuradékból némely
edényt tisztességre, némelyt pedig becstelenségre csináljon?
(Róm 9:22) Ha
pedig az Isten az ő haragját megmutatni és hatalmát megismertetni kívánván,
nagy békességes tűréssel elszenvedte a harag edényeit, melyek veszedelemre
készíttettek,
Isten tudja, mit tesz, ne
akarj Neki utasításokat adni. Amikor látod, hogy a gonoszok milyen jól élnek,
akkor gondolj Isten türelmére. Isten azért viseli ezt el, mert ez is az Ő
céljának a beteljesüléséhez vezet.
(Róm 9:23) És hogy megismertesse az ő dicsőségének gazdagságát
az irgalom edényein, melyeket eleve elkészített a dicsőségre, mit szólhatsz
ellene?
(Róm 9:24) A
kikül el is hívott minket nemcsak a zsidók, hanem a pogányok közül is,
Isten azért alkotott minket,
hogy a dicsőségének az edényei legyünk. A fejezet vége arról szól, hogy Isten
kiterjeszti a kegyelmét nemcsak a zsidókra, hanem a pogányokra is.
(Róm 9:25) A mint Hóseásnál is mondja: Hívom a nem én népemet én
népemnek; és a nem szerettet szeretettnek.
(Róm 9:26) És
lészen, hogy azon a helyen, a hol ez mondatott nékik: Ti nem vagytok az én
népem, ott az élő Isten fiainak fognak hívatni.
(Róm 9:27) Ésaiás pedig ezt kiáltja Izráel felől: Ha Izráel
fiainak száma annyi volna is, mint a tenger fövenye, a maradék tartatik meg.
Isten újra a saját népének
nevezi majd Izraelt. Istennek van egy maradéka, akiket előre kiválasztott és
akikben beteljesíti akaratát.
(Róm 9:28) Mert a dolgot bevégezi és rövidre metszi igazságban;
mivel rövidesen végez az Úr a földön.
(Róm 9:29) És a
mint Ésaiás megmondotta: Ha a Seregeknek Ura nem hagyott volna nékünk magot,
olyanokká lettünk volna, mint Sodoma, és Gomorához volnánk hasonlók.
(Róm 9:30) Mit
mondunk hát? Azt, hogy a pogányok, a kik az igazságot nem követték, az igazságot
elnyerték, még pedig a hitből való igazságot;
(Róm 9:31) Izráel
ellenben, mely az igazság törvényét követte, nem jutott el az igazság
törvényére.
(Róm 9:32) Miért?
Azért, mert nem hitből keresték, hanem mintha a törvény cselekedeteiből volna.
Mert beleütköztek a beleütközés kövébe,
(Róm 9:33) A mint
meg van írva: Ímé beleütközés kövét és megbotránkozás szikláját teszem Sionba;
és a ki hisz benne, nem szégyenül meg.
A zsidók kudarcot vallottak,
mert elutasították a Messiást, azt a követ, amelyet Isten lerakott, hogy az
legyen Egyházának az alapja.
Izraelnek csak a kiválasztott
maradéka fog eljutni céljának beteljesedéséhez. Az utolsó időkben élő Izrael
lesz az a maradék, mely üdvözülni fog. A zsidók azért nem tudtak eddig
üdvözülni, mert cselekedetekből akartak megigazulni, de Isten előtt csak hitből
lehet. Mivel megpróbálták kiérdemelni, nem nyerték el hit által. Ugyanez
vonatkozik sok templomba járó keresztényre. Továbbra is úgy gondolkodnak, hogy
ki kell érdemelniük a megigazulást, és ha így gondolkodnak, akkor nem fogják
elérni hit által. A kettő kölcsönösen kizárja egymást. A megütközés köve,
amiben a zsidók elbuktak, a Messiás volt.
(Ézs 8:14) És Ő néktek szenthely lészen; de megütközés köve és
botránkozás sziklája Izráel két házának, s tőr és háló Jeruzsálem lakosainak.
Tehát Jézus vagy egy szentély
számotokra, vagy pedig kő, amiben az ember elbotlik és elesik. A megütközés
sziklájának a lényege pedig az, hogy nem tudod elérni a megigazulást Isten
előtt a saját erőfeszítéseid által.
(1Kor 1:23) Mi pedig Krisztust prédikáljuk, mint megfeszítettet,
a zsidóknak ugyan botránkozást, a görögöknek pedig bolondságot;
(Gal 5:11) Én pedig atyámfiai, ha még a körülmetélést hirdetem,
miért üldöztetem mégis? Akkor eltöröltetett a kereszt botránya.
A kereszt mindig a beleütközés
köve, mert aláássa az ember minden büszkeségét és önigazságát, minden jogunktól
megfoszt minket és semmi mást nem tehetünk, mint hogy bízunk Isten ki nem
érdemelt irgalmában.
