2014. január 2., csütörtök

Tom Marshall - A visszaút: a megbékélés 4.

Mi az, ami megbékélt?

Bármennyire is igazak azok a dolgok, amelyeken eddig mélyen el kel­lett tűnődnünk, de legalább ismerős talajon jártunk. A következő kér­dés azonban így hangzik: “Mi békélt meg a Kereszt által?” Más sza­vak­­kal: hogyan tehetjük meg azt az ugrást, amely ebből a meg­bé­ké­lés­ből számunkra is elhozza a személyes üdvösséget, életünk zűr­za­va­ra­i­ra és küszködéseire a meg­békélést? Hogy jön a Kereszt a házasságok össze­­omlásához, a gyülekezeti meg­osz­tott­sá­gok­hoz, a munkaügyi vi­szá­­lyokhoz, vagy a faji ellentétekhez? A Kolosséi levél első része ve­zet el bennünket a válaszhoz. A 16-17. vers ezt mondja: “Mert Ő ben­ne (va­gyis Krisztusban) teremtetett minden, ami van a mennyekben és a föl­dön, láthatók és láthatatlanok, akár királyi székek, akár ura­sá­gok, akár fejedelemségek, akár hatalmasságok; mindenek Ő általa és Ő reá nézve teremttettek. És ő előbb volt mindennél, és minden Ő ben­ne áll fenn.”

A 20. versben pedig ezt olvassuk: “És hogy Ő általa békéltessen meg mindent Magával, békességet szerezvén az Ő keresztjének vére ál­tal; Ő általa mindent, ami csak van, akár a földön, akár a meny­nyekben.”

- Minden Krisztus által teremtetett.

- Mindent Krisztus tart össze.

- Minden megbékélt Krisztus vére által.

Mit jelent mindez az ember általunk vizsgált helyzetére nézve? A Ke­­reszt Isten be­le­a­vat­ko­zá­sa minden viszályba; üdvösség, amely min­den­hova elhat, ahova csak a bűn eljutott, és min­dent helyreállít, amit az tönkretett. Nem véletlenségből mondja a Biblia a bűnről azt, hogy elő­­ször az ember és Isten közötti kapcsolatot tette tönkre, azu­tán pedig az emberek közötti kap­cso­latokat. A legelső családban a fér­fi és nő kö­zöt­ti, egyenlőségre épülő partnerkapcsolat az egyik ol­da­lon leuralássá, a másikon pedig manipulálássá degenerálódik. A test­véri szeretet gyil­kos­ságban végződik.

A Kereszt Isten eszköze arra, hogy mindent megbékéltessen saját ma­­gával. Kizárólag az engesztelés egyesíthet minket újra; csak a Ke­reszt tud helyreállítani.

A szeretet megújulása

A Kereszt az a csatorna, melyen keresztül Isten örökkévaló, megváltó, ha­­tár­talan szeretete kiárad az emberre. A Keresztnél tapasztalhatjuk meg ennek a szeretetnek az átformáló erejét személyes életünkben. Eszem­­be jut egy barátom, aki megtérése előtt megrögzött sze­ren­cse­já­té­­­kos volt. Egy alkalommal csodálkozó tekintettel ezt mondta: “Sze­ret­tem a feleségemet, szerettem a gyermekeimet, és tudtam, hogy a szen­ve­délyemmel ártok nekik. Hogy lehet az, hogy a családom iránti sze­re­te­tem nem tudott engem megváltoztatni, pedig őket minden nap lát­tam, míg Krisztus szeretete, akit soha nem láttam, kimosta belőlem a ha­zárdjáték iránti sóvárgásomat?”

A Kereszten megjelenő szeretet képes megújítani az ember sze­re­tetét, amely annyira mélyen megsérült, hogy el is halt. A sa­ját sze­memmel láttam. A Keresztben elegendő sze­re­tet van ahhoz, hogy ál­tala a vállalat vezetősége elkezdjen törődni az alkalmazottak jó­lé­tével és érdekeivel, a munkásokat pedig érdekelje munkaadójuk anya­gi hely­ze­te. Elég szeretet van ben­ne ahhoz, hogy könyörületes, nagy­lelkű, gon­dos­kodó szeretetet ébresszen zsidók és arabok, pro­tes­tán­sok és ka­to­li­kusok, feketék és fehérek, vagy amerikaiak és dél-af­ri­kaiak között.

Az emberi szeretet minden igyekezete ellenére is bebizonyította elég­­telenségét. Komolyabb viszályok kapcsán mindig kifogy az esz­kö­zök­ből. Az isteni szeretet az egyetlen reménységünk, amely tel­jes­ség­ből, nem szükségből szeret. A Golgota elérhetővé teszi ezt a pi­a­con, a po­li­tikai élet arénájában és mindenhol, ahol szükség van rá. Ki­zá­rólag Jé­zus Krisztus halála és feltámadása által válhat fe­le­ba­rá­tom­má az el­len­ségem.