Nézzünk meg néhány Igét, amely ezzel foglalkozik. Ez része a mi megváltásunknak Krisztusban, hogy megszabaduljunk a félelemtől és az elnyomástól, ami a gonosz szellemektől jön és hatalmat kapjunk a gonosz szellemek fölött. Nézzük meg a Lukács 1-et, amely része annak a próféciának, amelyet Keresztelő János apja, Zakariás mondott. Ö bizonyos értelemben az evangéliumi időszaknak a bevezetője. Lukács 1,17-ben arról beszél, hogy mi fog következni a Messiás által. Ez annak az Igének a beteljesedése, amit Isten az Ószövetségben adott. Zakariás itt azt mondja:
...a mi ellenségeinktől megszabadít, és mindazoknak a kezéből, akik minket gyűlölnek.
Tehát Krisztusban megmenekültünk az ellenségeinktől és gyűlölőinktől. A mi ellenségeink, akik állandóan jelen vannak, a démonok. A Sátán is az ellenségünk és az angyalai is a magasságban, de akik kéznél vannak, itt mellettünk, akik személyesen zaklatnak, gyötörnek bennünket állandóan, azok gonosz szellemek. Megmenekültünk az ellenségünktől és a gyűlölőink kezéből. Ezt jobban kifejti kicsit később a 74-75-ös vers. Isten megadja nekünk, hogy: ...megszabadulva a ml ellenségeinktől, félelem nélkül szolgáljunk néki szentségben és igazságban Őelötte a mi életüknek minden napjaiban.
(Lukács 1,74-75)
Ez valóban igaz. Nem tudod Istent szentségben és igazságban szolgálni az életednek minden napjaiban, ha nem szabadulsz meg az ellenségeid kezéből. A szabadulás alapvető a teljes szolgálathoz. Az ellenség, amelyről szól az Ige, elsősorban a gonosz szellemek. Arra van szükségünk, hogy ezeknek az ellenségeknek a kezéből megszabaduljunk, és azután szolgáljunk Istennek félelem nélkül. Mert az, aki nem szabadul meg teljesen, nem tud félelem nélkül szolgálni. Sok őszinte keresztény van, aki szolgál, de nem félelem nélkül. Nem szabadultak meg teljesen a gyötrő, zaklató gonosz szellemektől. Isten ellátása az, hogy megszabaduljunk az ellenségeink kezéből, és szolgálhassuk félelem nélkül, szentségben és igazságban Őelőtte a mi életünknek minden napjában.
Ez nem a másvilágon van, hanem ebben a világban. Ma is megkaphatjuk a teljes szabadulásunkat minden gonosz démoni erő zaklatásától, gyötrésétől, és szolgálhatjuk Istent félelem nélkül. Nagyon kevés keresztényt találok, aki félelem nélkül szolgálna. A keresztények túlnyomó része még mindig fél attól, hogy az ördög mit fog vele csinálni, néhányan szellemi téren félnek vádlásoktól, gyötrésektől; mások fizikai téren betegségektől; ismét mások anyagi téren a szegénységtől, a hátráltatástól! De Isten akarata az, hogy szolgáljuk Őt félelem nélkül, szentségben és igazságban Őelőtte a mi életünknek minden napjaiban. Majdnem minden reggel, amikor felébredek, a félelem ott várakozik az ajtó előtt, hogy bejusson. Ha azonnal nem helyezem a hitemet Krisztusba, és nem kezdek el hálát adni és dicsérni Istent azért, ami vagyok én Krisztusban, akkor nem töltöm a napot teljes szabadságban. Van egy bizonyos gyötrő félelem, amely az elmémet ostromolja. Amikor benézek a tükörbe borotválkozás közben, azt mondom: "Köszönöm Jézus, hogy elvetted az én erőtlenségemet, hordoztad az én betegségeimet és a te sebeidben gyógyultam meg." Amikor harmadszor mondom el, akkor már hiszem. Újra kell alapoznom magamat, az én helyemet Krisztusban minden nap. Nem tudom, hogy ez igaz-e másokról, mindenkiről, de úgy gondolom, hogy ahogy elkezded az első öt percét a napnak, az meghatározza a nap hátralevő részét. Most nem órákig tartó imádkozásról van szó, hanem csak arról, hogy emlékeztesd magadat, hogy ki vagy, és hol vagy Krisztusban, mit tett Krisztus az ördöggel és hogy az ördögnek semmilyen hozzád férhetősége nincsen. Szolgálhatjuk Őt félelem nélkül, megszabadulva a mi ellenségeink kezéből. Ez nagyon fontos!