Atyám már akkor tudja, mire van szükségem, mielőtt kérném tőle.
Isten mindannyiunkat és teljes mértékben ismer, még azon túlmenően is, hogy hány hajszálunk van. (Lásd Máté 10:30.) A következő gyönyörű zsoltárrészletben Dávid úgy kezdi, mintha a csodálkozástól elakadt volna a szava:
"Az éneklőmesternek, Dávid zsoltára. Uram, megvizsgáltál engem, és ismersz. Te ismered ülésemet és felkelésemet, messziről érted gondolatomat. Járásomra és fekvésemre ügyelsz, minden utamat jól tudod. Mikor még nyelvemen sincs a szó, immár egészen érted azt Uram! Elöl és hátul körülzártál engem, és fölöttem tartod kezedet. Csodálatos előttem e tudás, magasságos, nem érthetem azt. Hová menjek a te lelked elől és a te orcád elől hova fussak?
(Zsoltárok 139:1–7)
Gondolj csak bele, mit mondott itt Dávid: Isten messziről érti a gondolatainkat. Valaki, aki egyszer kijelentést kapott Istentől, elmondta, hogy a kijelentést hozó angyal közölte vele: „Az emberek gondolatai olyan hangosak a mennyben, mint a földön a hangjuk.” Ez valósággal sokkolt engem. Ám Dávid itt lényegében ugyanezt állítja.
Annyi biztos: ha mindezt figyelembe vesszük, mi is visszhangozni fogjuk Dávid szavait: „Csodálatos előttem e tudás, magasságos, nem érthetem azt.” Azután ezt kérdezi: „Hová menjek a te lelked [Szellemed] elől és a te orcád elől hova fussak?” Itt találjuk a kulcsot, amely megmagyarázza, miként lehetséges, hogy Isten mindenről tud az egész világegyetemben – a Szelleme által történik ez. Isten Szelleme az egész univerzumot átjárja, nincsen olyan hely, ahol ne lenne jelen. A Szelleme által Isten mindazt tudja, amit mi, és még annál többet is – azt is, amit mi sohasem tudhatnánk, például a hajszálaink számát a fejünkön.
Megvallás: Köszönöm Atyám, hogy egészen ismersz. Kijelentem, hogy a Szelleme által Isten mindent tud rólam, amit én, és még annál is többet. Atyám már akkor tudja, mire van szükségem, mielőtt kérném tőle. Ámen.
