(12,7) Az istenmegjelenések (theophania) Isten Fiának testté válása előtti megjelenései angyali vagy emberi alakban, szemlélhető dicsőségben (Ez 1), vagy meg nem határozható módon (1Móz 17,1).
(12,7) Az „adni" ige több, mint 1000 esetben fordul elő a Bibliában, leggyakrabban azzal kapcsolatban, hogy Isten Palesztina földjét népének, Izráelnek adja. Erről az igazságról első ízben itt beszél, de megismétli majdnem 150 helyen az ÓSZ-ben, a pátriárkák idejétől kezdve egészen a fogságból való visszatérésig (Neh 9,35-36), sőt szerepel a tízparancsolatban is (2Móz 20,12).
(12,8) Bétel Kánaán egyik szent helye, és azt jelenti „Isten háza" (1Móz 28,1-22, lásd 1Móz 35,7 jegyzetét). Ezt a helyet választotta Jeroboám bálványimádása helyéül (1Kir 12,28; 13,6), ezért Isten ítéletet tartott Bétel fölött, és elhatározta, hogy elpusztítja szent múltja ellenére (1Kir 13,1-5; 2Kir 23,15-17; Ám 3,14-15).
Ha Isten kénytelen is végül ítéletet tartani mindazok felett, akik ellentétbe kerülnek az Ő természetével, bárhogyan is viszonyultak azelőtt Őhozzá, az ítéletet isteni könyörületességének fájdalma kíséri (2Móz 34,6-7).
(12,9) Dél, héberül „negev", átvitt értelemben azt jelenti: száraz. Földrajzi kifejezés ez, amely Palesztina meghatározott területére vonatkozik (1Móz 13,1), ez Debír és az arab sivatag közt terül el. Itt az évnek legnagyobb részében szárazság uralkodik. Mivel ez a terület legnagyobb részt Izráel déli felén terült el, azért ezt a szót a déli irány jelölésére is használták (vö. 1Móz 13,14; Dán 8,4.9; 11,5 stb.).
(12,13) Ábrahám javaslata részben megfelelt az igazságnak, mert Sára féltestvére volt (1Móz 20,12), de itt csalási szándékkal tette (vö. 1Móz 26,7).
Hitre Hangolva - Keresztény blog, online magazin
