2011. május 17., kedd

Ruff Tibor, Flaisz Endre: Ima vagy mágia? 2.

Isten fegyverei

Ékes példái ennek Mózes imái, melyek nem felvirágzást, hanem csapásokat hoztak Egyiptomra, miközben az Isten akaratában lévő választott nép, Izrael számára viszont szabadulást eredményeztek.

KésőbbDebóra prófétanő imája sem csak pozitív dolgokat tartalmazott, hanem Isten ellenségeinek a vesztét kéri: : „Így vesszenek el minden te ellenségeid, Uram!” (Bír 5:31), mondja az elpusztult hadvezérre, Siserára célozva. Debóra azonban nem csupán a külső ellenséget kárhoztatja, hanem felszólítja Izraelt, mondjanak ki átkot annak a zsidó városnak a lakóira is, akik nem vonultak ki a Kánaán királyával vívott harcra, hanem inkább meghúzódtak otthon, miként a város neve is mutatja: Méroz, azaz visszavonulás. : „Átkozzátok Mérozt – mond az Úr követe –, átkozva átkozzátok annak lakosait! Mert nem jöttek az Úrnak segítségére, az Úrnak segélyére vitézei közé.” (Bír 5:23)

Amikor Abimélek lemészárolta Gedeon fiait, mert uralkodó akart lenni Izraelben, az egyetlen megmenekült fiú, Jóthám átkot mondott ki Abimélekre és királyságára. Ennek következtében Isten három évvel késõbb egy gonosz szellemet küldött Abimélek és emberei közé, amely megosztotta õket, s így uralmuk megbukott. Beláthatatlan következményei lettek volna Izrael történelmében, ha Jóthám nem mondja ki az ítélet szavait felettük. Bizonyos helyzetekben lázadásnak minõsülne, ha Isten emberei ilyen esetekben nem engedelmeskednének a Szent Szellem vezetésének (vö. 1Sám 15. fejezet).

Dávid imáit a Zsoltárok könyve tartalmazza, melyek között szép számmal akad olyan is, amely az ok nélkül ellene támadó ellenségekkel kapcsolatban nem éppen baráti jókívánságokat fogalmaz meg. Ezeket az imákat azok a valós élethelyzetek inspirálták, amelyekbe Dávid a Saullal és másokkal való konfliktusa miatt keveredett. Ezekben a zsoltárokban Dávid számára nem kérdés, hogy Isten harcol érte, és hogy vannak fegyverei is, mint például a pajzs, a vért vagy a dárda. A Közel-Keletre jellemző képes beszédnek megfelelően azonban ezek a fegyverek szellemi realitásokat jelölnek, mennyei dolgok földi képei, melyeket Dávid király ma minden bizonnyal napjaink modern fegyvereivel fejezne ki, mint például interkontinentális rakéta, vegyi fegyver, atombomba, géppisztoly stb. De nemcsak Istennek, hanem szolgáinak is vannak fegyverei, melyek szintén nem fizikai természetűek, hanem szellemi fegyverek, miként azt Pál is írja: : „Mert a mi vitézkedésünk fegyverei nem testiek, hanem erõsek az erõsségek lerontására.” (2Kor 10:4) (Erről a kérdésről és cikkünk egész témájáról bõvebben lásd Németh Sándor Perelj, Uram, az ellenem perelõkkel! című írását a Hetek közéleti hetilap 1999. december 4-i számának Hit rovatában!) Ézsaiás próféta alapján Pál az Epheszosziakhoz írt levelében fel is sorolja a hívők rendelkezésére álló szellemi fegyvereket: igazlelkűség öve, megigazulás mellvasa, békesség saruja, hit pajzsa, üdvösség sisakja és a Szellem kardja, melyeket együttesen a hívők gyalogsági nehézfegyverzetének nevez.