2016. augusztus 24., szerda

Zsoltárok Könyve 71:13-24.

13. Szégyenüljenek meg, fogyjanak meg lelkem vádlói, gyalázat és szégyen burkolja őket, a kik bajomat keresik.
14. Én pedig mindig várakozom, hogy megtoldhassam minden dicséretedet.
15. Szájam elbeszéli igazságodat, egész nap segedelmedet, mert számát sem tudom.
16. Bemegyek az Úrnak, az Örökkévalónak hatalmas tetteivel, említem igazságodat, egyedül a tiedet.
17. Isten, megtanítottál ifjúkoromtól fogva, egész eddig hirdetem csodás tetteidet.
18. De öregségig és vénségig se hagyj el, Isten, míglen hirdetem karodat a nemzedéknek, mind a jövendőknek a te hatalmadat.
19. Hisz igazságod, Isten, a magas égig ér; a ki nagyokat műveltél, Isten, ki olyan mint te?
20. A ki láttattál velem sok szorongatást és veszedelmeket, újra éltess engem, és a föld mélységeiből újra hozz föl engem!
21. Növeljed nagyságomat és fordulj, hogy megvigasztalj.
22. Én is magasztallak majd lantszerrel hűségedért, Istenem; zengek neked hárfán, oh Izraél szentje.
23. Ujjonganak ajkaim, mert zenghetek neked, meg a lelkem, melyet kiváltottál.
24. Nyelvem is egész nap elrebegi igazságodat; mert megszégyenültek, mert elpirultak, kik bajomat keresik!

IMIT fordítás. (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)