Reinhard Bonnke - A szükség 1.

Amikor a gyújtogatás nem bűntény

Valaki azt mondta, hogy Isten meggyújtja az úsztatott fát is. Halleluja! Száraz, régi botok épp úgy éghetnek Istenért, ahogy Mózes csipkebokra.
Nem imádkozom így; "Hadd égjek el Érted, drága Uram!” Nem akarok egy kupac hamu lenni. A csipkebokor meglepő vonása volt, hogy nem égett el. Az Úr túl sok szolgája kiég. Ezt valami másféle tűz okozza. Ehelyett azt kérem: "Hadd égjek Érted tovább, drága Uram!" Az oltár tüze sosem húnyhat ki.

Tűz nélkül nincs evangélium. Az Újszövetség tűzzel kezdődik. Az első dolog, amit Krisztusról első tanúja mondott, a tűzzel volt kapcsolatos. Bemerítő (Keresztelő) János, aki maga is "égő és fénylő szövétnek" volt, kijelentette:

"Ő Szent Lélekkel és tűzzel keresztel majd titeket. Akinek szórólapát van az Ő kezében és megtisztítja az Ő szérűjét, és az Ő gabonáját csűrbe takarítja, a polyvát pedig megégeti olthatatlan tűzzel. (Mt. 3:12.).

Bemerítő (Keresztelő) János Bemerítő Jézust mutatta be, aki egészen másként merít be. János vizet, egy anyagot használt de Krisztus egy szellemi tényezőt, a Szent Szellemet. Tűz és víz micsoda ellentét! Ez nem azt jelenti, hogy Bemerítő János valami vizes vallást képviselt elég sok ilyen van mostanában, gyakran jéggel keverve! Bemerítő János a Jordán hideg vizében állt és merített be, de Bemerítő Jézus folyékony tűzfolyóban állt.
Jánosnak jelentős munkája volt a bemerítés. Ő kijelentette, hogy Jézusnak is jelentős munkája a bemerítés. A bemerítés most is az Úr nagy munkája. Jézus a Szent Szellembe merít be. Ha újászületett hívő vagy, Krisztus elsősorban ezt a tapasztalatot szánja neked.

GYÚJTOGATÓK

Az evangélium tüzet gyújt. A Szent Szellemet nem csak azért kaptad, hogy ékesszólóan tudj prédikálni. A Szent Szellemnek tüzet kell gyújtania az emberi szívekben. Ha Krisztus nem gyújt meg téged, akkor nem tudsz tüzet hozni a földre. "Nálam nélkül semmit sem cselekedhettek" mondta az Úr (Jn. 15:5 ). Jézus arra utasította a tanítványokat, hogy semmit se tegyenek, amíg "fel nem ruháztatnak mennyei erővel". Amikor ez az erő eljött, a Szent Szellem úgy jelentette ki Magát, hogy mindegyik tanítványra egy lángnyelv ült.
Jézus ezt megelőzően páronként küldte ki a tanítványokat (Lk. 10:1.). Ez arra emlékeztet engem, amikor Sámson kettesével rókákat kötözött össze, égő csóvákat kötött a farkukra, és így gyújtotta fel az ellenség álló vetését és szőlőit (Bír. 15.). A tanítványokat is kettesével küldte ki Jézus, ők az isteni fáklyákat hordozták, Isten gyújtogatói voltak, igyekeztek felperzselni az ördög területét a tüzes evangéliummal. Új Illések voltak ők, akik tüzet hoztak a Mennyből.

Amíg a tűz le nem száll, az evangelizáció és a gyülekezeti tevékenység nagyon megszokott és unalmas lehet. A szószékről elhangzó tanulmányok, szentbeszédek, erkölcsi tanítások és prédikációk arról, hogyan kellene szerintünk az ország gazdaságpolitikáját irányítani mindez jéghideg munka. Egy isteni szikra sem olvasztja meg a jeget. Senki nem megy haza lángra gyúlva. Ezzel szemben az a két tanítvány, aki Jézust hallgatta az emmausi úton, felmelegedett szívvel tért haza. Biztos vagyok benne, hogy Jézus nem politizált velük, nem is adott javaslatokat és tanácsokat. Ez nem gyújtotta volna meg a tanítványok szívét. Jézus azért jött, hogy "tüzet bocsásson a földre". Jézus küldetése nem ünnepi kirándulás. A sátán eltökélten gondoskodik róla, hogy ne legyen az. Az ördög pusztító. Amikor az Úr kiküldi szolgáit, figyelmezteti őket a fizikai veszélyekre: "Ne féljetek azoktól, akik a testet ölik meg, a lelket pedig meg nem ölhetik, hanem attól féljetek inkább, aki mind a lelket, mind a testet elvesztheti a gyehennában" (Máté 10:28). Mit számít a pusztán fizikai sérülés, összehasonlítva Jézus örömével és az Iránta való lelkesedéssel égő élettel? Mit számít a test veszélyeztetése, összehasonlítva az élet koronájával, amit két barátom elnyert, vagy azzal a csodálatos munkával, amit Isten ránk bíz? "Betegeket gyógyítsatok, poklosokat tisztítsatok, halottakat támasszatok, démonokat űzzetek. Ingyen vettétek, ingyen adjátok!" (Mt. 10:8.).