Mózes negyedik könyve 24.

Bileám harmadik jövendölése

1. Mikor Bileám látta, hogy jónak tetszik az Örökkévaló szemeiben, hogy megáldja Izraelt, nem járt mint egyszer–másszor jóslás után, hanem a puszta felé fordította az arcát. 2. Fölvette Bileám a szemeit és látta Izraelt, mint lakik törzsei szerint; akkor megszállta Isten szelleme, 3. elkezdte példázatát és mondta: Bileám szól, Beór fia és szól a férfi, a nyílt szemű; 4. szól, aki hallja Isten szózatát, aki látja a Mindenható látomását, leborulva és nyitott szemekkel. 5. Mily szépek a te sátraid Jákob, hajlékaid Izrael! 6. Mint patakok terjeszkednek, mint kertek a folyó mellett, mint álóéfák, ültette az Örökkévaló, mint cédrusok a víz mentén. 7. Ömlik a víz vedreiből és veteménye bő vizek között; hatalmasabb lesz Ágágnál az ő királya és emelkedik királysága. 8. Isten, ki kivezette Egyiptomból, mint a Reém hatalma őneki, fölemészt népeket, az ő elleneit csontjaikat összetöri és nyilaival összezúzza. 9. Letérdel, lehever, mint az oroszlán és mint nőstény oroszlán, ki kelti föl? Aki téged áld, az áldott, aki téged átkoz, az elátkozott!

Bálák haragja

10. Ekkor föllobbant Bálák haragja Bileám ellen, összecsapta kezeit és mondta Bálák Bileámnak: Hogy elátkozd ellenségemet hívtalak, és íme, megáldottad immár háromízben. 11. Most tehát menekülj lakhelyedre! Azt mondtam, megtisztellek majd és íme, elvont téged az Örökkévaló tisztelettől. 12. És mondta Bileám Báláknak: Nemde követeidhez is; kiket hozzám küldtél, szóltam, mondván: 13. Ha nekem adja Bálák tele házát ezüsttel és arannyal, nem hághatom át az Örökkévaló parancsát, hogy cselekedjem jót vagy rosszat szívem szerint; amit az Örökkévaló szól, azt mondom el. 14. Most azonban, íme én elmegyek népemhez; gyere, hadd tanácsolok neked arra nézve, amit tesz ez a nép a te népeddel késő időkben. 15. Elkezdte példázatát és mondta: Bileám szól, Beór fia és szól a férfi, a nyílt szemű; 16. szól, aki hallja Isten szózatát és ismeri a Legfelsőbb gondolatát, aki látja a Mindenható látomását, leborulva és nyílt szemekkel: 17. Látom, de nem most, szemlélem, de nem a közelben: fölszáll csillag Jákobból és feltámad kormánypálca Izraelben, összezúzza Móáb széleit és átfúrja Sész minden fiait.

Jóslatok a többi nemzetekről

18. És Edom martalékká lesz, martalékává lesz, martalékává lesz Széir az ő ellenségeinek; Izrael pedig hatalmasat művel. 19. És uralkodni fog a Jákobból való és elpusztítja a maradékot a városból. 20. Látta Ámálékot, elkezdte példázatát és mondta: Nemzetek elseje Ámálék, de végezete pusztulás. 21. Látta a Kénit, elkezdte példázatát és mondta: Szilárd a te lakod és sziklába rakva fészked, 22. de mégis kiirtandó lesz Káin; meddig tart? Ássúr fogságba visz téged.23. Elkezdte példázatát és mondta: Jaj, ki élhet, ha Isten elitélte? 24. Hajók Kittim partjáról, lealázzák Ássúrt és lealázzák Évert, de az is elpusztul! 25. Erre fölkerekedett Bileám és elment, visszatért lakhelyére; Bálák is elment az útjára.

IMIT fordítás. (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)

Németh Sándor - A hízelgés csapdája

A "puha nyelv", a hízelkedés a gyűlölködők fegyvere, ami a szívet támadja. Csapda tudd lenni, mert leplezi a valódi, pusztító szándékot és egy hamis szeretet illúzióját építi ki. Napjainkban növekszik a gyűlölet, így a hízelgés is terjed.

Németh Sándor - A varázslás mindig hibát keres!

A természetes emberi etika és jóság önmagában erőtlen a varázslással szemben, mert az a legkisebb hibánkon keresztül is rést üt magának. Bálám története alapján érthetjük meg, hogy a pusztító erővel szemben, miként kaphatunk valóságos védelmet. A hamis próféta ismerte Izrael hibáit, így azt hitte könnyen megátkozza, majd Isten népét. Egy valamit mégsem vett figyelembe: Krisztus és az elfedező vér erejét. Mi sem önmagunkban, hanem a kegyelemben bízva tudunk megállni a varázslással szemben.

Joyce Meyer - Találd meg a valódi önmagad és töltsd be elhívásodat 45.

Bízz Isten kedvességében

"De az Úr Józseffel vala, és kiterjeszté reá az ő kegyelmességét és kedvessé tevé őt a tömlöctartó előtt." I. Mózes 39:21.

Sok olyan emberről olvashatsz a Bibliában, akik részesültek Isten kedvességéből. Mivel Isten nem személyválogató (ApCsel 10:34), higgyünk abban, hogy ezt mi is megkaphatjuk mindennapi életünkben.

I Mózes 39-ben olvashatjuk, hogy Józsefet igazságtalanul megvádolták és bebörtönözték. De az Úr vele volt, kiterjesztette rá könyörületét és kegyelmét. Kedvessé tette őt a börtönőr előtt, aki rá bízott mindent, ami a börtönben történt. Tulajdonképpen József annyira kedvessé vált a börtönőr számára, hogy egyáltalán nem foglalkozott azzal, mit tett József, és az Úr valamennyi cselekedetét szerencséssé tette.

Ez a kedvesség és jóindulat valamennyiünk számára elérhető, de mint sok más jó dolog az életben, ez az elérhetőség nem jelenti azt, hogy részesülünk is belőle. Az Úr sok dolgot elérhetővé tesz számunkra, amit azonban soha nem kapunk meg és nem élvezhetünk, mert nem gyakoroljuk a hitünket az adott területen.

Ahhoz, hogy a szolgálatomban eljuthassak odáig, ahol most vagyok, rengeteg kedvességre és jóindulatra volt szükségem. Hiszem, hogy sikerült megtalálnom magamat, azt a személyt, akinek Isten eltervezett, ez azonban az Ő kedvessége nélkül soha nem történhetett volna meg. Például amikor 1993-ban Meyer a világon megkezdtük a televíziós szolgálatot, szinte senki nem tudta, hogy Joyce van. Tisztában voltam azzal, hogy Isten hatalmas kegyelme kell ahhoz, hogy minőségi tévécsatornákhoz eljuthassunk. Tudtam, hogy Istennek kell kinyitni az ajtókat előttünk. Én kész voltam arra, hogy egyszerűen átsétáljak ezeken az ajtókon, de Ő megnyitotta előttem, és nemcsak a televíziós csatornák tulajdonosai és menedzserei szemében tett kedvessé, de a nézők előtt is.

Én egy nagyon őszinte, bátor, ami-a-szívemen-a-számon típusú nő vagyok. Sok ember nem tudja kezelni az ilyen embertípust, ezért tudtam, Isten kedvességére volt szükségem. Meg kellett mutatnia az embereknek, mi lakik a szívemben és elhitetni velük, hogy segíteni akarok nekik.

Szerintem időnként mindannyian teszünk csípős megjegyzéseket, amit másoknak nem igazán tetszik, tehát a kedvességért való ima nagyon bölcs dolognak tűnt. Ha elnyerjük Isten kedvességét, az emberek is kedvelni fognak – nem tudják megmagyarázni, miért. Ha ugyanarra a pozícióra három, azonos képességekkel rendelkező ember pályázna, biztosan az nyerné el, aki Istennél kedvességet talál.

A kedvesség a kegyelem része. Az Újszövetség angol fordításában a kegyelem és a kedvesség szavakat ugyanabból a görög ’charis’ szóból fordították. Tehát Isten kegyelme nem más, mint Isten kedvessége. És Isten kedvessége nem más, mint Isten kegyelme – ennek révén történnek meg dolgok az életünkben, amiknek meg kell történniük a hit csatornáján keresztül – Isten ereje cselekszik értünk olyan dolgokat, amelyeket nem érdemeltünk meg.

Ha valakitől azt kérdezzük „Kérhetnék egy szívességet tőled?” (az angolban ugyanaz a ’favor’ szó szerepel a kedvesség és szívesség szavak esetén), akkor tulajdonképpen valami olyan dolgot kérünk tőle, amit nem érdemlünk meg, amire nem szolgáltunk rá. Csak az adott személy jóságában bízhatunk, bár semmi természetes oka nincs annak, hogy szívességet tegyen nekünk.

Eszter, Dániel és a zsidó ifjak, Ruth, sőt maga Jézus is kedvességet talált Istennél, ami azt eredményezte, hogy elutasítás helyett elfogadásban volt részük bizonyos élethelyzetekben. Biztosan voltak olyan területek, ahol elutasították őket, de azokban a dolgokban, amelyre Isten hívta el őket, elfogadottak lettek.

Én magam sem tapasztalom meg mindenütt a teljes elfogadást, és azt hiszem, ezzel mindenki így van. De mindig nagy kedvességet találok azok előtt, akik a tanító szolgálataimon részt vesznek. Nagyszerű konferenciákra kaptam meghívást, ahol együtt szolgálhattam Isten nagyszerű embereivel, akiket nagyra tartok és tisztelek. Tudom, hogy ez Isten kedvességének manifesztációja, és mérhetetlenül hálás vagyok érte.

Eszternek a király kegyére volt szüksége. Isten őt választotta ki arra, hogy megmentse a veszélyben levő népét. Hitben lépett ki, és ment el arra a helyre, ami természetes módon nagyon nehéz lett volna. De Isten kedvessége által, amelyben mélységesen hitt, be tudta teljesíteni elhívását.

Ruth moábita asszony volt, és Isten kedvessége nélkül esélye sem lett volna arra, hogy az izraeliták elfogadják, mert a moábitákat bálványimádóknak tartották. Isten azonban kiterjesztette rá kegyelmét, mert Ruth szerette és hitt Benne. Semmi különöset nem tett azért, hogy ezt a kedvességet kiérdemelje, Isten azonban a szívét nézte. Ennek a kegynek köszönhetően feleségül ment Boázhoz, aki előkelő, derék ember volt (Ruth 2:1), és az ő leszármazottaik között találjuk Dávidot, rajta keresztül pedig Jézust.

Úgy hiszem, erre a kegyesség nagyon értékes, mindannyiunknak szüksége van rá ahhoz, hogy azzá válhassunk, akivé Isten eltervezett. Rendszeresen imádkoznunk kell ezért a természetfeletti kegyelemért és hinni kell abban, hogy megkapjuk. Hogy őszinte legyek, nagyon szórakoztató dolog figyelemmel kísérni, ahogy Isten kegyelme működik bizonyos élethelyzetekben.

Meg vagyok győződve arról, átéltétek már, milyen érzés Isten kegyelmében lenni, és abban is biztos vagyok, hogy nagyon élveztétek. Arra buzdítalak benneteket, hogy szabadítsátok fel a hiteteket ezen a területen, sokkal erőteljesebben, mint idáig. Ne féljetek, kérjétek bátran Isten kegyelmét az életetekre.

Tökéletesen biztos vagyok abban, hogy Isten rengeteg dolgot akar cselekedni értünk, de nem merjük kérni. Ha nem értjük a kegyelem lényegét, nem vagyunk elég bátrak az imádságban. Valamennyien követünk el hibákat, és természetes módon ennek a jutalma nem a kegyelem, hanem büntetés lenne. Ezért van szükség bátorságra ahhoz, hogy az Úr elé állj és először kérd a bocsánatát, majd a kegyelmét. A megbocsátással elintézi a bűneidet, a kegyelme által pedig olyan áldásokban lesz részed, amit nem érdemeltél meg. A megbocsátás Isten kegyelmének manifesztációja. Megbocsát, mert kegyelmes és hosszútűrő.

Fordította: Berényi Irén

Mózes negyedik könyve 23.

1. És mondta Bileám Báláknak: Építs nekem itt oltárt, és készíts nekem ide hét tulkot és hét kost.2. Bálák úgy cselekedett, amint Bileám mondta; és áldozott Bálák meg Bileám tulkot és kost az oltáron. 3. És mondta Bileám Báláknak: Állj oda égőáldozatodhoz, én pedig hadd menjek el, talán elém jön az Örökkévaló; amit látnom enged, azt tudtodra adom. És elment a hegycsúcsra. 4. És Isten eléje tűnt Bileámnak és ő mondta Neki: A hét oltárt elrendeztem és áldoztam tulkot és kost mindegyik oltáron. 5. És az Örökkévaló tett igét Bileám szájába és mondta: Térj vissza Bálákhoz és így szólj. 6. Ő visszatért ahhoz és íme, az állt az ő égőáldozatánál, ő és Móáb minden fejedelmei.

Bileám első példázata

7. És elkezdte (Bileám) példázatát és mondta: Árámból hozatott engem Bálák, Móáb királya a kelet hegyeiről; jöjj átkozd el értem Jákobot, jöjj, szidalmazd Izraelt! 8. Mit átkozzam én, kit Isten nem átkoz és mit szidalmazzam én, kit az Örökkévaló nem szidalmaz? 9. Mert a szirt fokáról látom őt, a dombokról szemlélem; íme, olyan nép, mely egyedül lakik és a nemzetek közé nem számítja magát. 10. Ki olvassa meg Jákob porát és szám szerint Izrael ivadékát? Haljon meg lelkem az igazak halálával és legyen a végem olyan, mint az övé!

Új előkészületek

11. És mondta Bálák Bileámnak: Mit tettél velem? Hogy elátkozd elleneimet, azért hoztalak, és íme, megáldottad. 12. Ő pedig felelt és mondta: Nemde, amit az Örökkévaló tesz a számba, azt őrzöm meg, hogy elmondjam? 13. És mondta neki Bálák: Jöjj csak velem egy másik helyre, ahonnan láthatod őt; csak egy részét fogod látni, de az egészet nem látod, átkozd el értem onnan. 14. És elvitte az őrök mezejére, a Piszga tetejére; és épített hét oltárt és áldozott tulkot, meg kost az oltáron. 15. És mondta Báláknak: Állj itt égőáldozatodnál, én pedig a jelenés elébe megyek itt. 16. És az Örökkévaló Bileám elé jött, és tett igét a szájába és mondta: Térj vissza Bálákhoz és így szólj. 17. Odament ahhoz és íme, az állt égőáldozata mellett, meg Móáb fejedelmei vele; és mondta neki Bálák: Mit szólt az Örökkévaló?

Bileám második jövendölése

18. Ő pedig elkezdte példázatát és mondta: Föl Bálák és halljad, figyelj rám Cippór fia! 19. Nem ember az Isten, hogy hazudjék, sem emberfia, hogy meggondolja magát; mond–e Ő valamit és nem teszi meg, szólt–e és nem teljesíti? 20. Íme, áldó igét vettem: ő áldott és én nem fordíthatom el. 21. Nem szemlélt jogtalanságot Jákobban, nem látott bajt Izraelben; az Örökkévaló, az ő Istene vele van és királyi rivalgás közepette. 22. Isten, ki kivezette őket Egyiptomból, mint a Reém hatalma ő neki. 23. Mert nincs jóslás Jákobban és nincs varázslás Izraelben; idejében megmondják Jákobnak és Izraelnek, mit cselekedett Isten. 24. Íme ez a nép, mint nőstény oroszlán kel fel, mint az oroszlán emelkedik; nem fekszik le, míg zsákmányt nem eszik és megöltek vérét nem issza.

Újabb sikertelen próbálkozások

25. És mondta Bálák Bileámnak: Se ne átkozd, se ne áldd őt. 26. És felelt Bileám és mondta Báláknak: Nem–e szóltam hozzád, mondván: Mindent, amit az Örökkévaló mondani fog, azt cselekszem? 27. És mondta Bálák Bileámnak: Jöjj csak, elviszlek egy másik helyre, talán helyesnek látszik Isten szemeiben, és átkozd el értem onnan. 28. És elvitte Bálák Bileámot a Peór tetejére, mely letekint a sivatagra. 29. És mondta Bileám Báláknak: Építs itt nekem hét oltárt és készíts nekem ide hét tulkot, meg hét kost. 30. Bálák úgy cselekedett, amint Bileám mondta és áldozott tulkot, meg kost az oltáron.

IMIT fordítás. (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)

Derek Prince - Hogyan reagáljunk a próbára? 2.

Jézus példája

A próbák alatti helyes reagálásra a legfőbb példát maga Jézus mutatta be, „aki megkísértetett mindenekben, hozzánk hasonlóan, kivéve a bűnt.” (Zsid 4:15)

Ahhoz, hogy követni tudjuk példáját, szükséges, hogy „mi is, kiket a bizonyságoknak ily nagy fellege vesz körül, félretéve minden akadályt és a megkörnyékező bűnt, kitartással fussuk meg az előttünk levő küzdő tért. Nézvén a hitnek fejedelmére és bevégezőjére, Jézusra...” (Zsid 12:1-2)

Nem elegendő, ha elintézzük az életünkben éppen jelenlévő bűnt. A terheit is meg kell semmisítenünk: olyan dolgokat, amik önmagukban nem bűnök, de megakadályoznak minket abban, hogy teljes erőnkkel Krisztus szolgálatára koncentráljunk.

A futóverseny résztvevői minden felesleges terhet letesznek. Egyetlen gramm felesleges súlyt sem visznek magukkal. Ugyanígy kell tennünk! Álljon itt néhány példa arra, amit el kell hagynunk: társadalmi elkötelezettségek, amelyeknek nincs szellemi jelentősége; szentimentális kapcsolatok; háziállataink helye életünkben; túlzott foglalkozás a tőzsdével, sporttal, vagy a divattal, kirakat nézegetés, aggódás a pénz, az egészség, a család vagy a politika miatt.

Mindennel kapcsolatban, amire időt fordítunk, fel kell tennünk két kérdést: Vajon Jézust dicsőíti? Szellemi szempontból építő számomra?

A kitartás szükségessége

Az egész Szentírásban nélkülözhetetlen jellembeli követelmény a kitartás. Sok kereszténynél egyébként ez nem valami népszerű dolog. Amikor jelzem, hogy a kitartásról fogok prédikálni, nagyon kevés „halleluja” válaszol rá. Néha még azt is hozzáteszem: „hadd mondjam el, hogyan kell a kitartást fejleszteni.” Az emberek érdeklődve és aggódva hallgatják a titkot. „Egyetlen módja van a kitartás fejlesztésének – folytatom – ez pedig a tűrés.” Ezt egy csaknem hallható, egybehangzó sóhajjal fogadják. Szavakkal kifejezve, ez a sóhaj azt jelenti: „Úgy érted, semmilyen könnyebb módja nincs?”

Nem, nincs könnyebb módja! A kitartás nélkülözhetetlen hozzátartozója a győztes keresztény életnek, és kizárólag a tűréssel lehetséges fejleszteni. Csak, ha egyszer elfogadtuk ezt a tényt, kezdhetünk helyesen reagálni a próbákra, amelyek érnek minket. „Teljes örömnek tartsátok, atyámfiai, mikor különféle kísértésekbe estek, Tudván, hogy a ti hiteteknek megpróbáltatása kitartást szerez.” (Jk 1:2-3)

De arra is figyelmeztet, hogy „A kitartásban pedig tökéletes cselekedet legyen...” (Jk 1:4) Más szavakkal, egészen addig ki kell tartanunk, amíg Isten célja teljesen meg nem valósul, és véget nem vet a próbának.

Ritkán mondja meg előre Isten, hogy „ez a próba hat hónapig fog tartani.” Hiszen előfordulhatna, hogy valaki öt és fél hónap után azt mondja: „Nem bírom tovább, feladom!”

Milyen szomorú lenne! További tizenöt nap kitartás, és Isten célja teljesült volna. Ehelyett ennek a személynek másik próbán kell átmennie, és ugyanezzel a jellembeli hibával kellene foglalkoznia. Isten gyakorlatilag addig vet véget a próbának, amíg a célja nem teljesült vele. Minél hamarabb megtanulunk tűrni, annál gyorsabb lesz a szellemi fejlődésünk.

A korintusiaknak írt első levél 9:25-ben Pál ugyanazt a példát használja, mint a Zsidóknak írt levél szerzője: az atlétáét. „Mindaz pedig, aki pályafutásban tusakodik, mindenben magatűrtető.” Csak, ha fejlesztjük önkontrollunkat, lesz erőnk a tűréshez.

Péter második levelének 1:5-7 verseiben Péter hét sikerhez vezető lépést sorol fel, amelyek felfelé vezetnek a hit alapjáról a keresztény jellem végső beteljesüléshez, az agapé szeretethez. Ez a hét lépés a következő:

Erkölcsi kiválóság, ismeret, önkontroll, állhatatosság (kitartás), kegyesség, kedvesség a testvérekkel, szeretet.

Ebből világos, hogy az önkontroll alapvető előfeltétele a kitartásnak. Minden kitartásra ösztönző próba egyúttal az önkontroll próbája is. Rávilágít, minden gyengeségére személyiségünk bármely területén legyen is.

Érzelmeink területén a gyengeség talán a félelem, vagy a bátortalanság vagy a depresszió. Testi természetünk területén talán a féktelen testi vágy vagy étvágy. Személyes kapcsolataink területén talán a mérgesség vagy a féltékenység. Szellemi fejlődésünk területén talán a büszkeség vagy önhittség.

Akármi is legyen gyengeségünk, világosságra jön, amikor a próba kihívásába ütközünk. Tragikus tény, hogy sok keresztény sosem képes győzni az önkontrollban és a kitartásban. Következésképpen sohasem érik el a magasabb keresztény erkölcs utolsó három lépését, a kegyességet, a testvérekhez kedvességet, és a szeretet.

Úgy néz ki, jól teszem, ha ugyanazzal az igével zárom levelemet, mint az előzőt: „Boldog ember az, aki a kísértésben kitart; mert minekutána megpróbáltatott, elveszi az életnek koronáját, amit az Úr ígért az őt szeretőknek.” (Jk 1:12)

Szolgátok a Mester szolgálatában,
Derek Prince

Fordította: Marton Katalin

Mózes negyedik könyve 22.

1. És elvonultak Izrael fiai és táboroztak Móáb síkságán, a Jordán partján, Jerichón innen.

Bálák, Móáb királya

2. Mikor látta Bálák, Cippór fia mindazt, amit Izrael tett az Emórival, 3. akkor nagyon félt Móáb a néptől, mert sok volt, és irtózott Móáb Izrael fiaitól. 4. És mondta Móáb Midján véneinek: most fölnyalja e gyülekezet egész környékünket, amint fölnyalja az marha a mező füvét. És Bálák, Cippór fia volt Móáb királya abban az időben.

Az első küldöttség Bileámhoz

5. És küldött követeket Bileámhoz, Beór fiához Peszórba, mely a folyam mellett van, az ő népe fiainak országába, hogy őt elhívják, mondván: Íme, egy nép jött ki Egyiptomból, íme ellepi a föld színét, és lakik velem szemben. 6. Azért most jöjj el, kérlek, átkozd el értem ezt a népet, mert hatalmasabb nálam, talán meg bírom őt verni, és elűzöm az országból: mert tudom, akit megáldasz, az áldott és akit elátkozol, az elátkozott. 7. És elmentek Móáb vénei, meg Midján vénei és varázsszerek a kezükben; elérkeztek Bileámhoz és elmondták neki Bálák szavait. 8. És ő mondta nekik: Háljatok itt az éjjel és majd feleletet adok nektek, amint az Örökkévaló szól hozzám. És ott maradtak Móáb fejedelmei Bileámnál. 9. És eljött Isten Bileámhoz és mondta: Kik ezek a férfiak nálad? 10. És mondta Bileám Istennek: Bálák, Cippór fia, Móáb királya küldött hozzám 11. Íme a nép, mely kijött Egyiptomból és ellepte a föld színét; most hát jöjj, átkozd el azt értem, talán bírok harcolni ellene és elűzöm. 12. És mondta Isten Bileámnak: Ne menj velük; ne átkozd el a népet, mert áldott az. 13. És fölkelt Bileám reggel és mondta Bálák fejedelmeinek: Menjetek országotokba, mert vonakodott az Örökkévaló megengedni nekem, hogy elmenjek veletek. 14. Fölkerekedtek Móáb fejedelmei és elmentek Bálákhoz és mondták: Bileám vonakodott eljönni velünk.

A második küldöttség

15. Bálák meg újra küldött fejedelmeket, többet és előkelőbbeket amazoknál. 16. És elérkeztek Bileámhoz és mondták neki Így szól Bálák, Cippór fia: Ne vonakodjál, kérlek, eljönni hozzám; 17.mert nagyon megtisztellek téged és mindent, amit nekem mondani fogsz, megteszek; csak jöjj el, kérlek, átkozd el értem ezt a népet. 18. És felelt Bileám és mondta Bálák szolgáinak: Ha nekem adja Bálák tele házát ezüsttel, meg arannyal, sem hághatom át az Örökkévaló, az én Istenem parancsát, hogy tegyek kis dolgot vagy nagyot. 19. És most maradjatok csak itt ti is az éjjel, hadd tudjam meg, mit fog az Örökkévaló újra hozzám szólni. 20. És eljött Isten Bileámhoz éjjel és mondta neki: Ha téged meghívni jöttek a férfiak, kerekedjél föl, menj velük; de csak azt a dolgot, amit én neked mondani fogok, azt cselekedjed.

Az utazás

21. És fölkelt Bileám reggel, fölnyergelte szamarát és elment Móáb fejedelmeivel. 22. De föllobbant Isten haragja, hogy ő menni akar, és odaállt az Örökkévaló angyala az útra akadályozóul neki; ő pedig nyargalt szamarán és két legénye vele. 23. A szamár meglátta az Örökkévaló angyalát, hogy áll az úton és kivont kardja a kezében azért letért a szamár az útról és ment a mezőn; Bileám pedig megverte a szamarat, hogy ráterelje az útra. 24. És megállt az Örökkévaló angyala a szőlők gyalogútján, kerítés innen és kerítés amonnan. 25. Mikor a szamár látta az Örökkévaló angyalát, akkor odaszoronkodott a falhoz és odaszorította Bileám lábát a falhoz; ő pedig újra megverte. 26. Az Örökkévaló angyala pedig újra elvonult és megállt egy szoros helyen, ahol nem volt út kitérni, sem jobbra, sem balra. 27. És meglátta a szamár az Örökkévaló angyalát és lehevert Bileám alatt; erre fellobbant Bileám haragja és megverte a szamarat bottal. 28. Ekkor megnyitotta az Örökkévaló a szamár száját és ez mondta Bileámnak: Mit tettem neked hogy rnegvertél engem immár három ízben? 29. És Bileám mondta a szamárnak: Mert játékot űztél velem; ha kard volna a kezemben, bizony most megöltelek volna. 30. És mondta a szamár Bileámnak: Nemde, én vagyok szamarad amelyen nyargaltál, mióta létezel e napig, vajon szoktame így tenni veled? És ő mondta: Nem. 31. Ekkor megnyitotta az Örökkévaló Bileám szemeit és látta az Örökkévaló angyalát, hogy áll az úton, és kivont kardja a kezében; meghajolt és arcra borult. 32. És mondta neki az Örökkévaló angyala: Miért verted meg szamaradat immár három ízben? 33. A szamár pedig meglátott engem és kitért tőlem immár három ízben tért volna ki előlem, bizony most téged megöltelek volna, azt, pedig életben hagytam volna. 34. És mondta Bileám az Örökkévaló angyalának: Vétkeztem, mert nem tudtam, hogy te állsz elém az úton; és most, ha visszatetsző szemeidben, vissza akarok térni. 35. Az Örökkévaló angyala pedig mondta, Bileámnak: Menj a férfiakkal, de csak azt az igét, melyet én mondok neked, azt mondjad el; és elment Bileám Bálák fejedelmeivel.

Megérkezése és fogadtatása

36. Bálák meghallotta, hogy Bileám jön és kiment elé Móáb városába, mely az Árnón határán van mely a határ szélén van. 37. És mondta Bálák Bileámnak: Nem küldtem–e már hozzád, hogy hívjalak, miért nem jöttél el hozzám? Vajon bizony nem bírlak–e megtisztelni? 38. És mondta Bileám Báláknak: Íme most eljöttem hozzád, vajon szólhatok-e bármit? Az igét, melyet Isten számba tesz, azt fogom elmondani. 39. És Bileám ment Bálákkal és elérkeztek Kirjász–Chúcószba.40. És áldozott Bálák marhát meg juhot és küldött Bileámnak meg a fejedelmeknek, kik vele voltak.

Előkészületek a nagy varázslásra

41. És volt reggel, fogta Bálák Bileámot és fölvezette Baál magaslataira; onnan látta a nép egy részét.

IMIT fordítás. (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)

Németh Sándor - Jézus: A Sátán kikért benneteket

Jób próbája üzenet a keresztények számára is. Nem tudjuk milyen konfliktus zajlik az életünk fölött a mennyei szférában, de Jézus figyelmeztette Pétert, hogy "a Sátán kikért benneteket". A próbák, nyomások és kihívások idején a kulcs ezért az Isten tisztelete és félelme. Nem rettegni kell, hanem bízni abban, hogy Jézus megígérte minden próbában diadalmaskodunk a hitünk és a kegyelem által!

David Wilkerson - Bizalommal és reménységgel telve 4.

"Sionról jön a vigasztalás" - de mivel? Hogyan?

A Szent Szellem teremtő csodát ígér.

Hitünkre adott válaszul Isten Szelleme azt ígéri, hogy valami olyan dolgot alkot bennünk, amely vigasztalást nyújt minden elképzelhető nehézségben és félelmetes körülményben. Olyan igét helyez belénk, amely gyógyulást, vigasztalást, másoknak szóló bátorítást nyújt.

Ézsaiáson keresztül ezt mondta a Szent Szellem: "Láttam útjait, mégis meggyógyítom és vezetem őt. Vigasztalással fizetek neki és gyászolóinak." (Ézsaiás 57:18)

Az az igazság, hogy zaklatott szellemünknek gyógyulásra van szüksége. Saját magunkat nem tudjuk meggyógyítani. Ezt a munkát Isten Szellemének csodálatos ereje kell, hogy elvégezze, aki ezt mondja ebben a versben: "Meggyógyítom."

Én már átéltem egy ilyen hatalmas teremtő csodát. Láttam ennek ígéretét Isten Igéjében, és megragadtam azt. Amikor megtapasztaltam belőle az ízelítőt, a gyógyító csoda előlegét, a teljességét kívántam mindannak, amit láttam.

Íme, a teremtő csoda, amelyet a következő vers ír le: "Megteremtem ajkán a hála gyümölcsét: Békesség, békesség közel és távol! Ezt mondja az ÚR: Meggyógyítom őt!" (Ézsaiás 57:19). Ez az egyik legbátorítóbb ígéret Isten Igéjében. Az Úr azt mondja, hogy elveszi tőlünk a félelem szellemét és az Ő természetfeletti békességét ülteti belénk. Ézsaiás megismétli a "békesség" szót, hogy hangsúlyozza, ez egy folyamatos békesség.

Leegyszerűsítve, a Szent Szellem megígéri: "Békességet teremtek benned." Ha egyszer megtapasztaltuk ezt a békességet, ez olyan teremtő igévé válik, amely beszédünkön keresztül másokhoz is kiárad. Először tehát békességünk kell, hogy legyen mielőtt ezt elmondhatnánk másoknak is.

Mindannyiunk életében eljön egy olyan időszak, amikor teljesen kimerít a körülöttünk tornyosuló sok probléma - személyes, családi, baráti, munkahelyi, pénzügyi problémák. Felzaklatnak a szívfájdító "rossz hírek", telefonhívások, válsághelyzetek, amelyek úgy tűnik kicsúsznak az irányítás alól.

Ez az az idő, amikor a Szent Szellemhez kell fordulni, összetörve és bűnbánóan, és megragadni a békesség ajándékának ígéretét.

Kérdezheted: "Hogyan ragadjam meg a békességet, amikor csak azt látom, hogy a rák elemészti szerettemet?"

"Hogyan lehetne békességem, amikor a pénzügyi helyzetem kilátástalannak tűnik?"

"Hogyan lehetne békességem, amikor a fizikai fájdalom naponta gyötör?"

"Hogyan lehetne békességem, amikor elvesztettem a munkámat és a jövőm kilátástalan?"

Az igazság az, hogy nincs más hely, ahol a békességet kereshetnénk.

Talán elolvastad Isten Igéjének összes ígéretét és úgy tűnik nem tudod hatékonyan alkalmazni. A dolgok még mindig elkeserítenek. De Jézus ezt mondja neked: "A békességemet adom neked." Az Ő békességét a Szent Szellem alkotja meg benned, aki maga a békesség szelleme.

Meg van írva, hogy a Szent Szellem az élet folyója lesz bennünk, mindig áradva. "Annak belsejéből élő víz folyamai ömlenek!" (János 7:38). Ézsaiás ezt a békesség folyamaként ábrázolja (lásd Ézsaiás 48:18). Képzeld el: a békesség, amely mint egy folyó árad, folyamatosan, állhatatosan, egyenletesen.

Hogyan ragadjuk meg ezt a gyógyító békességet?

Hogyan alkalmazzuk ezt a csodálatos, mindenható teremtését a békességnek?

Először is el kell ismernünk, hogy félelmeinket, minden kétségbeesést és megingást a hitetlenség okoz. Nem bízunk teljesen a Szent Szellem erejében, akik bennünk él.

Isten Szelleme minden dolgot betölt. Ő az isteni szeretet korlátlan teljessége: törődő, mint egy anya; ereje hatalmasabb mint a pokol fejedelmeié; mindent tud. Annak ellenére, hogy ezt tudjuk, gyakran morgolódunk és panaszkodunk a Szellem jelenlétében ülve, úgy gondolkodva mint az elhagyott gyerekek.

Azt mondom, egyetlen hívő sem gyógyulhat meg a félelem szellemétől - egyetlen hívő sem találhat békességet - amíg mindent rá nem bíz a Szellem szerető kezeire. Mindent alá kell rendelnünk az Ő akaratának, bízva abban, hogy: "nagyobb az, aki bennetek van, mint az, aki a világban van." (1János 4:4)

Hadd foglaljam össze egy mondatban:
Amikor teljesen a Szent Szellem kezére bízod magad, Ő megteremti benned a békességet.

Isten békességet teremt - megvalósítja - és benned alkotja meg.

Nem csak az Istennel való békességről beszélek. A benned teremtett békesség az elme békessége, amely feltör és kiárad, gyógyít, megszilárdít, önbizalmat épít.

Ha ilyen békességed van, nem játszol többé Istent. Nem próbálod magad megoldani a saját és mások problémáit. Nem gondolkodsz azon, hogy vajon mi fog történni, milyen félelmetes esemény fog bekövetkezni.

Ehelyett minden gondolatot foglyul ejtesz. Képes vagy megtenni, mert abban a békességben állsz, amelyet Isten teremtett benned. Elkezdesz bízni Benne és elfogadni szeretetét. Elkezded hinni az Ige ígéreteit.

"Az igaz hit által él" (Galata 3:11, Zsidók 10:38). A Szent Szellemet mindenki megkapja, aki hisz. Nagyobb mértékben kapja a Szellemet az, aki hittel imádkozik érte.

Szeretteim, sürgetlek benneteket: kérjétek a Szellem irántatok való szeretetét nagyobb mértékű hittel. Kérjétek, hogy teremtse meg bennetek Isten békességének hatalmasabb kiáradását. Az Ő békessége természetfeletti, csodálatos módon fog eljönni, amikor mindent rábíztok.

Ekkor az Úr ajkatok gyümölcseként fogja békességét előhozni. Az igazi békességet nem lehet utánozni: a világ felismeri, amikor ez valakiben megvan. A Szent Szellem pedig láthatóvá teszi a körülötted lévők számára az Ő békességét. Ez nem a te békességed lesz, amellyel beszélsz velük, hanem a Szellemé. Ez szívükig hatol, arra indítja őket, hogy imádságot kérjenek tőled, olyan imát, amely megérinti őket és gyógyulást hoz.

Miközben a sűrűsödő felhők félelmet hoznak a világra, járjon Isten népe Pál szavai szerint: "És a Krisztus békessége uralkodjék a szívetekben, hiszen erre vagytok elhíva az egy testben. És legyetek háládatosak." (Kolossé 3:15). Ámen!

Mózes negyedik könyve 21.

Harc a kánaánitákkal

1. Meghallotta a Kánaáni, Árod királya, aki délen lakott, hogy eljött Izrael a kémek útján, és harcolt Izrael ellen és foglyokat ejtett közüle. 2. Ekkor fogadalmat tett Izrael az Örökkévalónak és mondta: Ha kezembe adod ezt a népet, akkor átokként kiirtom az ő városaikat. 3. Az Örökkévaló meghallgatta Izrael szavát és kezébe adta a Kánaánit és átokként kiirtotta azokat és városaikat és elnevezte a helyet Chormonak.

Az érckígyó

4. És elvonultak Hór hegyétől a nádastenger felé, hogy megkerüljék Edom országát; és elcsüggedt a nép az úton. 5. És beszélt a nép Isten ellen és Mózes ellen. Miért hoztatok ide fel bennünket Egyiptomból, hogy meghaljunk a pusztában, mert nincs kenyér és nincs víz; lelkünk pedig undorodik a nyomorult kenyértől. 6. Erre rábocsátotta az Örökkévaló a népre mérges kígyókat és megmarták a népet; és elhalt sok nép Izraelből. 7. És eljött a nép Mózeshez, és mondták: Vétkeztünk, mert beszéltünk az Örökkévaló ellen és ellened, imádkozz az Örökkévalóhoz, hogy távolítsa el tőlünk a kígyókat. És Mózes imádkozott a népért. 8. És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Készíts magadnak egy kígyót és tedd azt póznára; és lesz minden megmart, ha arra néz, életben marad. 9. Mózes készített egy rézkígyót és rátette a póznára; és volt, ha megmart a kígyó valakit és az tekintett a rézkígyóra, akkor életben maradt.

A táborozás helyei

10. És elvonultak Izrael fiai és táboroztak Óvószban. 11. Elvonultak Óvószból és táboroztak Ijjé-haávorimban a pusztában, mely Móáb előtt van napkelet felől. 12. Onnan elvonultak és táboroztak Zered völgyében. 13. Onnan elvonultak és táboroztak az Árnónon túl, mely a pusztában van, mely jön az Emóri határából; mert az Árnon Móáb határa, Móáb és az Emóri között. 14. Azért mondják az Örökkévaló harcainak könyvében: Váhebet Szúfoban és a patakokat, az Árnónt; 15. és a patakok lejtőjét, amely hajlik Or helye felé és támaszkodik Móáb határára. 16. Onnan a Kúthoz; ez a kút, melynél az Örökkévaló mondta Mózesnek: Gyűjtsd egybe a népet, hadd adjak nekik vizet.
17. Akkor énekelte Izrael ezt az éneket: Buzogj föl kút, énekeljetek neki! 18. A kút, melyet fejedelmek ástak, a nép nemesei vájtak törvényhozó pálcájukkal! A pusztából (vonultak) Máttonoba; 19. Máttonóból Nácháliélbe, Nácháliélből Bómószra; 20. Bomószról a völgybe, mely Móáb mezején van, a Piszga csúcsánál és a sivatag felé tekint.

Az emórita királyságok elfoglalása

21. És Izrael követeket küldött Szichónhoz, Emóri királyához, mondván: 22. Hadd vonuljak át országodon, nem térünk le a mezőre és szőlőbe, nem iszunk a kút vizéből, az országúton fogunk menni, amíg átvonulunk határodon. 23. De Szichón nem engedte Izraelnek, hogy átvonuljon a határán; összegyűjtötte Szichón az ő egész népét és kiment Izrael ellen a pusztába, elérkezett Jóhcóig és harcolt Izrael ellen. 24. De Izrael megverte őt a kard élével, és elfoglalta az országát az Árnóntól Jábbókig, Ámmón fiáig, mert erős volt Ámmón fiainak határa. 25. És elvette Izrael mindezeket a városokat és lakott Izrael az Emóri minden városaiban, Chesbonban és mind a leányvárosaiban.

Egy történelmi feljegyzés és egy győzelmi dal

26. Mert Chesbón Szichónnak, Emóri királyának városa volt, ő harcolt Móáb első királya ellen és elvette az egész országát annak kezéből az Árnónig. 27. Azért mondják a költők: Menjetek Chesbónba, építtessék föl és szilárdittassék meg Szichón városa. 28. Mert tűz ment ki Chesbónból, láng Szichón városából, megemésztette Ór-Móábot, az Árnón magaslatainak urait.29. Jaj neked, Móáb! Elvesztél Kemós népe! Odaengedte fiait menekülőknek, leányait fogságba Szichón, Emóri királyához. 30. Leterítettük őket, elveszett Chesbón Divónig, elpusztítottuk azokat Nófáchig, mely Médvóig terjed. 31. És Izrael lakott az Emóri országában. 32. És elküldött Mózes, hogy kikémleljék Jázért, elfoglalták leányvárosaikat és elűzte az Emórit, aki ott volt.

Óg, Básán királyának legyőzése

33. Azután megfordultak és fölmentek Boson útján; Óg, Boson királya pedig kiment ellenük, ő és egész népe harcra, Edreibe. 34. És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Ne félj tőle, mert kezedbe adom őt és egész népét, meg országát; tegyél vele úgy, amint tettél Szichónnal, Emóri királyával, aki Chesbónban lakott. 35. És megverték őt, meg fiait és egész népét, hogy nem hagytak neki maradékot; országát pedig elfoglalták.

IMIT fordítás. (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)

David Wilkerson - Bizalommal és reménységgel telve 3.

Pál figyelmeztet minket: "És ne szomorítsátok meg az Isten Szentlelkét" (Efézus 4:30)

Úgy hiszem, akkor szomorítjuk meg a Szent Szellemet, amikor nem fogadjuk el szeretetszolgálatát irántunk.

Az egyházban sokan amolyan "nehéz fiúnak" gondolják a Szent Szellemet. Elképzelésükben folyamatosan felettük áll egy nevelőpálcával a kezében. Azonban ha a Szent Szellemet egy olyan apának látom, aki haragosan összevonja szemöldökét a hibáim miatt vagy egy olyan kiábrándult anyának, aki többet nem törődik velem, soha nem fogok megmenekülni. Nem fogok kitartani. Elveszítem a reménységemet.

A Szent Szellem szolgálata pontosan ennek ellenkezője. Mégpedig: "Felüdítem az alázatosak lelkét, felüdítem a megtörtek szívét." (Ézsaiás 57:15, kiemelés tőlem)

Ha a Szent Szellem csak a bűneinkkel kapcsolatban törődne velünk, senki nem állhatna meg. A következő versben ezt mondja: "Mert nem örökké perlek, és nem vég nélkül haragszom, hiszen elalélna előttem a lélek, az emberek, akiket én alkottam." (57:16).

Lehet, hogy megkísért minket a kétségbeesés bűneink és hibáink miatt. De a Szellem szeretettel van felénk, azért, hogy megmentsen bennünket a kétségbeeséstől.

Ézsaiás 66:13 egy másik ígéret: "Jeruzsálemben kaptok vigasztalást!"

Micsoda prófécia! Ez a vers az egyház vigasztalásáról beszél, Krisztus testének minden tagja szeretettel segíti a másikat. Ez a képe annak, ahogy Isten népe egymás sebét ellátja és részt vesz a másik szenvedésében.

Ezt a képet erősíti meg Pál az Újszövetségben: "Áldott az Isten, a mi Urunk Jézus Krisztus Atyja, az irgalom Atyja és minden vigasztalás Istene, aki megvigasztal minket minden nyomorúságunkban, hogy mi is megvigasztalhassunk másokat minden nyomorúságban, azzal a vigasztalással, amellyel az Isten vigasztal minket." (2Korinthus 1:3-4, kiemelés tőlem).

Jegyezzük meg, hogy semmit nem mond arról, hogy a harcokból kiment. Csak annyit mond, hogy a Szent Szellem vigasztalást ad hogy elviseljük és kitartsunk saját próbatételeinkben: "megvigasztal ... nyomorúságunkban."

Ez a vigasztalás, amelyet a Szellem nyújt próbatételeink közepén nem csak egy átmeneti könnyítés terheinket. Nem csak egy megkönnyebbült sóhaj, a zavaró gondolatok és félelem kizárása. Inkább olyan vigasztalás, amely elkísér minket a próbatételben - természetfeletti. Csodálatos munka, mennyei gyógyítása az elmének, léleknek és szellemnek. Ez a vigasztalás a Szent Szellem kizárólagos szolgálata, amelyet hit által teljesít, ahogy bízunk az irántunk való szeretetében.

Az Írás azt mondja: "Sionról jön a vigasztalás. A gyógyulás igéje lesz azokkal, akik kétség és félelem közt vannak." Kedves szent, kérdezlek: mit adhatsz másoknak a nehézség idején? Mit tett veled a Szent Szellem, amit gyógyításként átadhatsz fájdalommal telt barátaidnak és családodnak?

Ez nem anyagi vagy jótékonysági kérdés. A szimpátia kedves szavai nem megfelelőek ilyenkor. Egy teli bevásárlókosár nem a teljes válasz. Ezek a dolgok mind jók és igeiek, de önmagukban egyik sem képes szíveket gyógyítani.

Mózes negyedik könyve 20.

Mirjám halála

1. És elérkeztek Izrael fiai, az egész község Cin pusztájába az első hónapban és a nép maradt Kádesben. Ott meghalt Mirjám és eltemették ott.

Mózes a sziklára üt. Mózes és Áron bűne

2. És nem volt vize a községnek; és összegyülekeztek Mózes meg Áron ellen. 3. És a nép pörlekedett Mózessel és szólt, mondván: Bárcsak elpusztultunk volna, mikor elpusztultak testvéreink az Örökkévaló színe előtt! 4. Miért is hoztátok az Örökkévaló gyülekezetét a pusztába, hogy meghaljunk itt, mi és barmaink? 5. Miért is vezettetek fel bennünket Egyiptomból, hogy hozzatok bennünket erre a gonosz helyre? Nem oly hely ez, hol vetés, füge, szőlő, gránátalma van; és víz sincs inni. 6. És bement Mózes, meg Áron a gyülekezet elől a gyülekezés sátorának bejáratába és leborultak arcukra; és megjelent nekik az Örökkévaló dicsősége.
7. És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván: 8. Vedd a botot és gyűjtsd egybe a községet, te meg testvéred Áron, és szóljatok a sziklához az ő szemeik előtt, hogy adja ki vizét; és kihozol nekik vizet a sziklából és megitatod a községet meg barmaikat. 9. Mózes elvette a botot az Örökkévaló színe elől, amint parancsolta neki. 10. És Mózes meg Áron egybegyűtötték a gyülekezetet a szikla elé; és mondta nekik (Mózes): Halljátok csak, ti ellenszegülők! Vajon ebből a sziklából hozzunk-e ki nektek vizet? 11. És fölemelte Mózes a kezét és rávágott a sziklára botjával kétszer; erre kiömlött sok víz, és ivott a község, meg barmaik.
12. És mondta az Örökkévaló Mózesnek, meg Áronnak: Mivelhogy nem hittetek bennem, hogy megszenteljetek engem Izrael fiainak szemei előtt, azért nem viszitek be a gyülekezetet az országba, melyet nekik adtam. 13. Ez a pörlekedés vize, ahol pörlekedtek Izrael fiai az Örökkévalóval, és megszenteltetett általuk.

Edóm királya nem engedi meg az átvonulást országán keresztül

14. És küldött Mózes követeket Kádesből Edom királyához: Így szól testvéred Izrael, Te ismered mindazt a fáradalmat, mely bennünket ért. 15. Lementek őseink Egyiptomba és laktunk Egyiptomban sok ideig; és rosszul bántak velünk az egyiptomiak, a mi őseinkkel. 16. Akkor kiáltottunk az Örökkévalóhoz, és ő meghallotta szavunkat, küldött angyalt és kivezetett bennünket Egyiptomból, és íme Kádesben vagyunk, a te határszéled városában. 17. Hadd vonuljunk át kérlek országodon! Nem vonulunk át mezőn, sem szőlőn és nem iszunk a kút vizéből; az országúton fogunk menni, nem térünk le se jobbra, se balra, amíg át nem vonulunk a határodon. 18. De Edom azt mondta neki: Nem fogsz átvonulni rajtam, különben fegyverrel megyek vissza ki ellened. 19. És mondták neki Izrael fiai: Az egyengetett úton megyünk, ha pedig a vizedből iszunk, én meg barmom, megadom az árát; valóban mást semmit, csak gyalogosan hadd vonuljak át. 20. De ő mondta: Nem fogsz átvonulni! És kiment ellene Edom hatalmas néppel és erős kézzel. 21. Így vonakodott Edom megengedni Izraelnek, hogy átvonuljon az ő határán; és Izrael eltért tőle.

Áron halála

22. Elindultak Kádesből és elérkeztek Izrael fiai, az egész község, a Hór hegyéhez. 23. És az Örökkévaló szólt Mózeshez, meg Áronhoz a Hór hegyén, Edom országának határán, mondván: 24.Takaríttassék el Áron népéhez, mert nem fog bemenni az országba, melyet Izrael fiainak adtam, mivelhogy ellenszegültek parancsomnak a pörlekedés vizénél. 25. Vedd Áront és fiát, Eleázárnak és vidd föl őket Hór hegyére. 26. Vettesd le Áronnal az ő ruháit és öltöztesd fel azokba Eleázárt, az ő fiát; Áron pedig takaríttassék el és ott meghal. 27. Mózes cselekedett, amint az Örökkévaló parancsolta; fölmentek a Hór hegyére az egész község szemei láttára. 28. Mózes levetette Áronnal a ruháit és felöltöztette azokba Eleázárt, az ő fiát; Áron pedig meghalt ott, a hegy tetején. Erre lement Mózes meg Eleázár a hegyről. 29. Midőn látta az egész község, hogy meghalt Áron, megsiratták Áront harminc napig, egész Izrael háza.

IMIT fordítás. (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)

Ruff Tibor - Nehogy a keserűség gyökere felnövekedjen!

A keserűség gyökere, ha felnövekszik, akkor zavart okoz, és fertőzéshez vezethet. Először azt zavarja meg, akiben felnő. A legjobb, ha fel sem nő ez a gyökér, tehát a megelőzés az ideális. Tény, hogy az ember tűrőképessége nem határtalan, ezért megtörténhet, hogy másokban törést, vagy repedést okozunk.

JÉZUS FIGYELMEZTET ARRA, HOGY NE OKOZZUNK BOTRÁNKOZÁSOKAT, MERT AZ ATYA NEM AKARJA, HOGY BÁRKI IS ELVESSZEN.

A megelőzés kulcsa az, hogy a békességet és a szentséget kövessük minden ember felé. A konfliktusok felmerülése esetén azok elől nem kell kitérni, de fontos, hogy azok kezelése emberséges módon történjen.

A keserűség egy megromlott, tartóssá vált harag, vagy gyűlölet; mély, el nem múló harag, ami összefüggésben van a meg nem bocsátással. A zsoltáros szerint haragudhat az ember, ami még nem vétek önmagában, de hozzáteszi, hogy figyelni kell arra, hogy a nap le ne menjen a haragján. Jakab apostol pedig azt mondja, hogy késedelmes legyen az ember a haragra.

Maga Isten is haragszik – és mi az Ő képére és hasonlatosságára teremtettünk –, és Jézusról is olvashatjuk, hogy volt olyan eset, amikor Ő is haragudott. A sztoikus filozófiából származik az a tétel, hogy maga a harag is már bűn.

A HARAG NEM BŰN, HANEM A SZEMÉLYISÉGNEK AZ ÖNVÉDELME. AZ A LÉNYEGE, HOGY A BEÉRKEZŐ, KÁROKOZÓ ERŐT AZONOS ERŐVEL KILÖKI.

Fontos, hogy ennek a jelzése elfogadható stílusban történjen, nem okozva viszontsérelmeket. Isten a maga képére teremtett minket, ezért az emberi méltóságát mindenkinek joga is és kötelessége is megvédeni. Jézus maga is mindig határozottan megvédte a személyiségét, majd amikor fel akarta magát áldozni értünk, akkor azt saját döntése alapján tette meg, felfüggesztve az önvédelmét. Előtte többször is kifejezte, hogy haragszik a farizeusokra.

Az a jó, ha megtanulja egy hívő a haragját kulturált formában kifejezni. Vannak bizonyos mélységek, ahová nem enged be az ember szeretet nélkül érkezőket. Amikor ezt valaki nem hajlandó tudomásul venni, azzal a kapcsolat meg is szakadhat. Megtérés után persze a kapcsolat helyreállítható. Ez nem csak emberek közötti kapcsolatban igaz, hanem Istennel kapcsolatban is.

FONTOS, HOGY A SÉRELMÉT AZONNAL FEJEZZE KI AZ EMBER, ÉS NE LEGYEN KONFLIKTUSKERÜLŐ, MERT A HARAG ILYENKOR BENNE MARADHAT, HOSSZÚ TÁVON KESERŰSÉGGÉ VÁLHAT.

Ez oka lehet a keserűség gyökere felnövésének. Akkor keletkezik a keserűség, ha a nap lemegy az illető haragján. Ilyenkor beviszi az éjszakájába, és ott kontrollálatlanul dolgozik benne, és átalakul negativizmussá, meg nem bocsátássá, nehezteléssé, esetleg gyűlöletté, elutasítássá, amikor a másik személy már teljesen közömbössé válik számára.

Az a jó, ha a szívben a hasznos dolgok vannak mélyen beültetve, a gyomokat pedig gyökerestől eltávolítják. Vannak nagyon súlyos sérelmek is, amiket nehéz néhány óra alatt megbocsátani. Olyankor történik ez meg, ha valakinek nagyon fontos, szinte élete értelmét jelentő dolog hiúsul meg, és e mögött emberi hiba is áll. Őszinte ember nem állítja, hogy ilyenkor estig meg tud bocsátani. Halálos bűnök azok, amiket a Törvény halállal büntet, azaz az olyan bűnök, amik halált okoznak. Tudni kell, hogy a megbocsátásnak legalább két aspektusa van: jogi és érzelmi. A büntetés kielégíti az igazságérzetet, és ez alapot ad a gyógyuláshoz. A jogi megbocsátás azt jelenti, hogy elengedi az ember a büntetést a vétkessel kapcsolatban. Másképpen szólva nem kívánja, hogy a másik elkárhozzon; ez ugyanis nem lenne arányos büntetés.

Érzelmileg is el kell tudni engedni a sérelmet. még egy nagyon mély sérelmet is: olyat is, ami visszafordíthatatlan sorsmódosulást okoz.

Békességgel és szentséggel kell egymással bánnunk, hogy ne okozzunk begyógyíthatatlan sebeket. Igaz, hogy az Úrban van gyógyulás a maradandó sérülésekkel kapcsolatban is, ehhez viszont nagyon nagy hitre van szükség. Az ilyen helyzetekben fontos, hogy a keserűség ne tudjon az emberben kifejlődni, és ne tudja a gyökerét leereszteni a szív mélységébe.

Nem minden sérelem valós. Aki irreális világban él, annak jó, ha megmondja valaki, hogy szembesülnie kellene a valósággal. Ez is kiválthat súlyos – de ez esetben vélt – sérelmet. Ilyenkor a valósággal ütközik az illető, ezt nevezzük vélt sérelemnek. Jó ebből minél előbb felépülni.

A KESERŰSÉG GYÖKERE A LEGKÖZELEBBI KAPCSOLATOKBAN TUD LEGINKÁBB FELNŐNI, HISZEN AZOK FELÉ NYITOTT AZ EMBER LEGINKÁBB, AKIKET VALAMILYEN MÉRTÉKŰ BIZALMÁVAL MEGAJÁNDÉKOZTA.

Ilyen kapcsolatok: kisgyermekek számára a két szülő, akiknek egymáshoz való viszonyán tanulja meg a gyermek az érzelmeket. A testvérekkel való viszony is fontos, de az nem tud akkora sérelmet okozni, mint a szülőkkel való kapcsolat. Nagy hatalma van a gyerekek lelke felett a tanítóknak is. Tinédzser korban a barátok szava már szinte döntő lesz. Később, a szerelmi életben érhetik sérelmek a fiatalt, mert a szerelmi elutasítást értékítéletként élik meg. Ezután megjelenik az ambíció, ami nagy hajtóerő tud lenni. Ezen a területen bejöhetnek irreális elképzelések, mert nem feltétlenül ismeri fel az illető, hogy mihez van tehetsége. Újabb terület, ahol súlyos sérüléseket lehet szerezni, a házasság, valamint a munkahely. Az egyházban is érhetik sérelmek az embert, valósak is, véltek is. Jobb, ha utóbbi esetben rájön az illető, hogy a sérelme vélt, mert akkor hamarabb kijöhet ebből az állapotból.

MEGTÖRTÉNHET, HOGY A BŰN IGAZOLÁSÁRA HASZNÁLJA VALAKI A SÉRELMÉT.

Attól van ez, hogy már használni akarja a sérelmét, mert fenn akarja tartani a bűnös életéhez való „jogosultságát”. Vigyázz, mert ez az ördög csapdája!

A legnagyobb és legsúlyosabb sérelem, mikor valaki azt éli meg, hogy Istentől szenved el sérelmet. Ez biztos, hogy csakis vélt lehet, hiszen Isten az egyedüli szent. Mégse megvetéssel gondoljunk az ilyen emberekre, hanem megértéssel; tudva, hogy a rehabilitációnak ideje van.

Mik a lehetőségek ilyen helyzetben? Zsidó mondás, hogy a „miért történik ez velem?” kérdés helyett azt kell kérdezni, hogy „milyen célból?” Ez egy életfeladatot ad, ami pozitívum lehet, de a múltbeli ok keresése nem eredményez pozitívumot. Nem kell kérdezni, hogy valami miért történt meg veled, nehogy Istenre is megkeseredjél. Azt kell látni, hogy ezzel célja van Istennek, és ez a te érdekedet szolgálja. A tanulság, hogy tudni kell mindent elengedni, csak Istent nem! Az élet sokkal több és gazdagabb annál, amit eddig megismerhettél belőle. Az elengedés hozzájárulhat ahhoz, hogy sok-sok újat megismerhessél még. Ezért nem szabad engedni a keserűség gyökerét felnőni.

ELHANGZOTT IGÉK:
Zsidókhoz írt levél 12:14-16
Mózes V. könyve 29:18-20
Apostolok cselekedetei 8:21

Hrabovszki György jegyzete

Forrás: http://pecs.hit.hu/nehogy-keseruseg-gyokere-felnovekedjen-ruff-tibor-vendegszolgalata/

Mózes negyedik könyve 19.

A vörös tehén

1. És szólt az Örökkévaló Mózeshez meg Áronhoz, mondván: 2. Ez a tannak törvénye, melyet az Örökkévaló parancsolt, mondván: Szólj Izrael fiaihoz, hogy hozzanak hozzád egy vörös tehenet, épet, amelyen nincs hiba, amelyre még nem jött járom. 3. És adjátok azt Eleázárnak, a papnak, és vezessék ki azt a táboron kívülre és vágják le előtte. 4. Vegyen Eleázár, a pap, az ujjával annak véréből és fecskendjen a gyülekezés sátorának eleje felé annak véréből hétszer. 5. Azután égessék el a tehenet az ő szemei előtt, bőrét, húsát és vérét ganajával együtt égessék el. 6. És vegyen a pap cédrusfát, izsópot, meg karmazsint, és vesse a tehén tüze közé. 7. És mossa meg a pap a ruháit, fürössze meg a testét vízben, azután bemehet a táborba; de tisztátalan a pap estig.8. És aki elégeti azt, mossa meg a ruháit vízben, fürössze meg a testét vízben; és tisztátalan estig. 9. És gyűjtse össze egy tiszta férfiú a tehén hamuját és tegye a táboron kívül tiszta helyre; és legyen Izrael fiai községének őrizetül, tisztító víz számára, engesztelő áldozat az. 10. És mossa meg az, aki összegyűjti a tehén hamuját, az ő ruháit és tisztátalan estig; és legyen ez Izrael fiainak és az idegennek, aki közöttük tartózkodik, örök törvény gyanánt.

A „tisztító víz” külön rendeltetése

11. Aki megérint halottat, bármely emberi személyét, tisztátalan az hét napig. 12. Az tisztítsa magát azzal (a vízzel) a harmadik napon és a hetedik napon tiszta lesz; ha azonban nem tisztítja magát a harmadik napon; akkor a hetedik napon nem lesz tiszta. 13. Bárki megérint halottat, emberi személyt, aki meghalt és nem tisztítja meg magát, az Örökkévaló hajlékát tisztátalanította meg, irtassék ki az a személy Izraelből; mert a tisztító vizet nem hintették rá, tisztátalan legyen, tisztátlansága még rajta van.

A tisztítás módja

14. Ez a tan, ha meghal ember a sátorban, bárki bemegy a sátorba és minden, ami a sátorban van, tisztátalan hét napig. 15. Minden nyitott edény, melyen nincs szoros födél, tisztátalan az. 16.És mindenki, aki megérint a mezőn fegyver által megöltet, vagy halottat, vagy emberi csontot, vagy sírt, tisztátalan legyen hét napig. 17. És vegyenek a tisztátalan számára ez elégetett engesztelő áldozat hamujából és tegyenek rá élő vizet egy edénybe. 18. És vegyen izsópot és mártsa a vízbe egy tiszta férfiú, fecskendezzen a sátorra és mind az edényekre és a személyekre, akik ott voltak, és arra, aki megérintett csontot, vagy megöltet, vagy holtat, vagy sírt. 19. És fecskendezzen a tiszta a tisztátalanra, a harmadik napon, meg a hetedik napon és tisztítsa meg a hetedik napon; azután mossa meg ruháit, fürödjék meg vízben és este tiszta lesz. 20. A férfiú pedig, aki tisztátalan lesz és nem tisztítja meg magát, irtassék ki az a személy a gyülekezet köréből, mert az Örökkévaló szentélyét megtisztátalanította, tisztító vizet nem hintettek rá, tisztátalan ő. 21. És legyen nekik örök törvényül; és aki fecskendezi a tisztító vizet, mossa meg a ruháit és aki megérinti a tisztító vizet, tisztátalan legyen estig. 22. És mindaz, amit a tisztátalan megérint, tisztátalan legyen; a személy pedig, aki őt megérinti, tisztátalan legyen estig.

IMIT fordítás. (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)

Németh Sándor - Úgy nézz a Szent Szellemre, mint Istenre!

Németh Sándor - Áttörés titka: az ima áldozata

Németh Sándor a politikai szerepvállalásról

"Az év első, január 18-ai facebook bejelentkezés során Kulifai Máté tette fel Németh Sándornak az elmúlt napokban felmerült, a gyülekezetet és a politikai szerepvállalás témakörét érintő kérdéseket. A Krisztushoz méltó, szabad polgárként való politizálásra maga Pál apostol buzdította a filippibelieket, ami napjainkban is aktuális üzenet minden elkötelezett hívő számára.

Nagyon fontos, hogy a jogainkkal élve ne szavazzunk az evangélium ügye, Isten királysága, céljai és azt hirdető, támogató személyek ellen. A hit szabad gyakorlásához, a nemzetek evangelizálásához alapvető szükség van a vallásszabadságra és az alapvető emberi jogokra. Nekünk hívőknek fontos szerepünk van abban, hogy a hatalmat humanizáljuk és a politikát nyitottá tegyük Isten és az emberek felé. A nagy történelmi egyházak aktívabb politikai szerepvállalásával szemben a kis felekezetekre jobban jellemző az apolitikusság. Erre a hozzáállásra a korábban tapasztalt elnyomás adhatott okot, melynek során inkább a szeparációra és a túlélésre rendezkedtek be.

„A jó cselekedetek egyik fontos ágazata a közjó szolgálata és a közfeladatok ellátása. Ez azt jelenti, hogy egy nemzeti vagy társadalmi közösség megtapasztalhatja, hogy egy bibliai alapon álló közösségnek milyen jótékony, áldott hatása van a társadalomra.”

A gyülekezet jobbratolódását érintő megjegyzésekkel kapcsolatban a kiinduló pont az, hogy a közösség értékalapú. A 80’-as években egyértelművé vált a gyülekezet számára, hogy nincs lehetőség a szabad vallásgyakorlásra közösségi szinten. Egy idő után megfigyelés alá kerültek a rendszeresen bibliaolvasó, imádkozó csoportok. A növekedéshez vallásszabadságra volt szükség, aminek megteremtéséhez nem elég a hit, szükség van a hit cselekedetére is. A hitbéli cselekvés e területen a demokratikus mozgalmakban való részvétel volt, melyek által politikai eszközökkel lehetett elérni a vallásszabadság érvényesülését.

Akkoriban a jobboldal még nem létezett, a bal oldal demokratikus ellenzéke tett hangsúlyt a klasszikus emberi jogokra, ők tudtak segíteni a gyülekezetet ért sérelmek jogorvoslatában. Ennek során a demokratikus ellenzékkel együttműködve támogatták a Szabad Demokraták Szövetségének a pártját. Ez a szövetség akkor bomlott fel, amikor az SZDSZ az ultraliberalizmus felé haladt. Nem a Hit Gyülekezete változott meg, hanem a körülöttünk lévő pártok. A jobboldali pártok változáson mentek keresztül. Kerül ki az antiszemitizmus, anticionizmus, megjelent a rasszizmus elleni küzdelem. A nemzeti identitást nem egy a nemzetet ért történelmi törésvonalra (pl. Trianon), hanem egy 1100 éves történelmi folyamatosságra akarják építeni, különösen a migrációs problémák megjelenése óta. A gyülekezet álláspontjától függetlenül tehát létrejött egy értékazonosság a kormánnyal.

„A mostani jobboldali nemzetfelfogás, családfelfogás, kereszténységről alkotott vélemény közelít az amerikai republikánus párt és a neokonzervatív politikusok felfogásához és ezt csak üdvözölni lehet.”

A kormány Hit Gyülekezetét támogató 758 millióval kapcsolatban sokan attól tartanak, hogy a közösség feladja az állam és az egyház szétválasztásának elvét és összefonódik az állammal. A helyes viszonyulás alapját a Róma levél tizenharmadik fejezetének első szakasza adja. Egy keresztény természetesen vállalhat politikai szerepeket, de ha az egyház összefonódik az állammal, akkor szükségképpen magára veszi az állam bűnösségét és annak terhét, ami a kereszténység eltorzulásához vezet. A gyülekezet nem összefonódott az állammal, hanem bizonyos közfeladatok ellátásán keresztül együttműködik vele. A közjó cselekvését a hatalom méltányolni fogja közösségi és egyéni szinten is.

A politikai pártok megítélésben a helyes irányt a Tízparancsolat mércéje jelenti. Az első három parancsolat Izrael Istenének imádásával áll összefüggésben. Figyelembe kell venni, hogy egy adott párt biztosítja-e a szabadságot Izrael Istenének kereséséhez és ezt a hitet pozitívan diszkriminálja-e. A szülők tiszteletével kapcsolatos parancs a család és a nemzet kérdésével foglalkozik, amibe bele tartozik a családi és nemzeti önrendelkezés joga is. A brüsszeli irány olyan összefogást szorgalmaz, ami szemben áll a nemzeti szuverenitással. Magyarország Brüsszellel szembeni szabadságharca, ha elbukik akkor a föderáció, az Egyesült Európai Államok koncepciója felé fognak haladni a folyamatok. A „Ne ölj!” parancsnál az emberi élet védelmét (abortusz kérdése) kell figyelembe venni. A „Ne paráználkodj!” kizárja a homoszexualitás, a gender-mozgalom támogatását. A „Ne lopj!” alapján kell nézni a pártok adótörvényét. A következő parancs a személyes jóhírnév és emberi méltóság védelmére, majd az azt követő pedig a magánvagyon védelmére teszi a hangsúlyt, melyet a pártoknak is érdemes képviselnie. A legfontosabb feladat most az Igének való engedelmesség, az intenzív ima Magyarország vezetőiért, valamint a magyar nemzet aktív evangelizálása."

Forrás: http://www.hitgyulekezete.hu/hirek/facebook-live-nemeth-sandorral-7

David Wilkerson - Bizalommal és reménységgel telve 2.

Itt van néhány dolog, amit tudnunk kell a Szent Szellem munkájáról és szolgálatáról:

A Szent Szellem Istennek az Atyának és Krisztusnak a Fiúnak a közös szeretete.

Az Atya szeretete felénk, megtestesülve a Fiúban a Szent Szellem szolgáló munkájának van elkötelezve. A Szellem azért lett elküldve az emberiség számára, hogy feltárja ennek az örökkévaló szeretetnek a fenségét és dicsőségét.

"Szívünkbe áradt az Isten szeretete a nekünk adatott Szent Szellem által... A mi Urunk Jézus Krisztusra és a Szellem szeretetére kérlek titeket, testvéreim..." (Róma 5:5, 15:30) A Szent Szellem az az örökkévaló szeretet, amellyel az Atya és Fiú szeret. Minden munkája, minden szolgálata arra irányul, hogy kifejezze és megtestesítse ezt a szeretetet.

Ahogy Jézus készségesen elfogadta elhívását, így tett a Szent Szellem is. Az Atya által megkapta Krisztus, aki viszont elküldte nekünk a Szellemet a szeretet küldetésre. Tehát minden munka amit a Szellem végez - minden vigasztalás amit ad, minden kinyilatkoztatás, minden fegyelmezés, minden kedvesség és figyelmeztetés - a szeretetből következik. Először az Atya szeretete, majd Krisztus szeretete a kiindulása, de a Szellem saját szeretete is, hiszen a Szent Szellem mindenkit igazán szeret, akiben lakozik.

Mindez teljesen alapvetőnek hangozhat néhány olvasónak. De napjaink növekvő nehézségeiben ezt az igazságot be kell vésni szívünkbe. Ahhoz, hogy kitartsunk az előttünk álló időkben, a hitünknek a következőkön kell alapulnia: ha nem vagyunk biztonságban Isten irántunk érzett szeretetében, nem növekedhetünk bizalomban és reménységben. Nem leszünk képesek örvendezni, amikor a legádázabb viharokon megyünk keresztül.

Ézsaiás próféta a Szent Szellem munkáját és szolgálatát egy anya szeretetéhez és vigasztalásához hasonlítja.

"Ahogyan az anya vigasztalja fiát, úgy vigasztallak én titeket: Jeruzsálemben kaptok vigasztalást!" (Ézsaiás 66:13).

A természetben nincs szebb eszméje a szeretetnek, mint egy gyengéd, gondoskodó anya. Mindig a gyermekei rendelkezésére áll gondoskodó, vigasztaló szavakkal a nehézségek idején is.

Ezzel az anyai képpel a Szent Szellem bemutatja számunkra hogyan teljesíti küldetését. Ézsaiáson keresztül a következőket mondja röviden:

"Jézus követőiként már tudtok valamit a szeretetről. Hadd mutassam most meg nektek, hogy mennyire gyengéd és hosszútűrő az Atya és Fia szeretete irántatok. Hogy megértsétek, gondoljatok egy istenfélő, gyengéd anya szeretetére. Így munkálkodom bennetek, így szolgálok nektek."

Gondold végig: egy anya végig a beteg gyermeke mellett marad egészen gyógyulásáig. Még azt is elviseli, ha gyermeke elutasítja szeretetét. Az a gyermek talán bűnbe esik, elengedi a füle mellet anyja iránymutatásait és helyreigazító szavait. Lehet, hogy megtelik reménytelenséggel, hitetlenséggel, gőgös, akaratos, lázadó lesz. Azonban mindezek ellenére édesanyja soha nem mond le róla.

Tudom, hogy sok istenfélő anya olvassa ezeket a sorokat, aki átélte azt a szívet tépő fájdalmat, amikor egy gyermek elbukott és rossz társaságba keveredett. Mostanra ez a gyermek függőségek rabja, és úgy tűnik, hogy anyja többé nem éri el őt. Úgy tűnik, nincs hite Istenben. Még ha meg is tér, megígéri, hogy megváltozik, nem tart ki.

Tudom, hogy egy ilyen anya éjszakánként csendesen sír. A hatalmas aggodalom ellenére ez az anyai szív túl van csordulva szeretettel, még mindig próbálja elérni, törődik, ad. Szeretete gyermeke iránt soha nem ér véget.

Mózes arra emlékeztette Izraelt: "Az Úr a végtelen pusztaságban talált rád."

"Puszta földön talált reá, kietlen, vad sivatagban. Körülvette, gondja volt rá, óvta, mint a szeme fényét, mint mikor a sas kirebbenti fészkét, és fiókái fölött repdes, kiterjesztett szárnyára veszi, evezőtollán hordozza őket." (5Mózes 32:10-11)

Gondoljuk át az anyasas képét. Jézus is egy egyszerű képet használ, amikor arról beszél, hogy "hányszor akartam összegyűjteni gyermekeidet, ahogyan a tyúk szárnya alá gyűjti a csibéit" (Máté 23:37). Viharos időkben az anyák elrejtik kicsinyeiket a szárnyaik alá biztonságos szeretetben.

Itt most az emberiség számára ismert leggyengédebb, legmegbízhatóbb szeretetről beszélünk. Ha elmennénk bármely bíróságra és egymás után minden tárgyalóterembe bekukkantanánk, azt látnánk, hogy fiatalokat vonnak felelősségre minden elképzelhető bűntény miatt. És kiket látnánk a tárgyalótermek székein nézőként? Főleg édesanyákat.

Menjünk el bármelyik börtönbe látogatási időben. Kiket látnánk sorakozni a bebörtönzött fiak és lányok látogatói között? Édesanyákat, akiknek szíve bánattól terhes - édesanyákat, akik órákat utaztak ezért a látogatásért. Édesanyákat, akik továbbra is szeretik gyermekeiket még akkor is, amikor a világ megtagadta őket. Anyákat, akik nem neheztelnek gyermekeikre, akiknek még mindig kedves gondolataik vannak róluk. Édesanyák, akik úgy tűnik végtelen megbocsátással és szeretettel rendelkeznek.

Sok évvel ezelőtt egy idős prédikátor ezt írta: "Nem tudom, hogy a tékozló fiúnak volt-e édesanyja, de ha igen, biztosíthatlak benneteket: amíg az apa a tetőn állva várta, hogy fia hazatérjen, az az anya a szobájába zárkózott, imádkozott és sírt. Később, amikor mindenki örvendezett a fiú visszatértekor, az anya valószínűleg a reménység és gyógyulás szavait suttogta fia fülébe: "Mint akit egy anya megvigasztalt, úgy vigasztallak én is téged."

Lehet, hogy nem értjük, Isten miért engedi nehézségeink folytatását... szeretteink miért küzdenek fájdalommal és nehézséggel olyan sokáig...miért tűnik olyan sok imánk megválaszolatlannak...miért nem kapunk választ olyan sok kérdésre. De Istennek nem kötelező minden kérdésre válaszolni. Valamint nem tudhatjuk mindenre a választ, amíg meg nem dicsőülünk.

Egy dolgot azonban soha nem kérdőjelezek meg: ez az Atya szeretete irántam, amelyet a bennem lakozó Szent Szellem mutat meg.

Rod Parsley - A Kereszt 14.

Jézus Krisztus megfeszítése Isten történelem idővonalának egy nagyon specifikus pontján történt meg a földbolygó egy nagyon specifikus helyszínén. A legtöbb hívő meg tudja neked mondani, hogy a Nagypéntek eseményei Krisztus után 33. körül történtek Jeruzsálem ősi városában. Amit viszont a hívők nem értenek az, hogy a kereszt és annak következményei átlépték az időt és a helyet. Emlékezz csak arra, amikor János apostol Patmos szigetén bepillantást nyert a mennyei birodalomba. Szemtanújává vált, ahogy Jézust bemutatták a mennyei házigazdának: "a Bárányé, a ki megöletett, e világ alapítása óta." ( Jelenések 13.)

Van itt egy titok, amelyet kevesen értenek meg. Ebben rejlik a kulcsa annak a sajátosságnak, hogy egy önpusztítással hajlított kultúrát önfelszívódás útján átalakítson. Meg kell értenünk, hogy a kereszten feltárt elveket a Teremtő kezdetektől fogva a világegyetem szövetébe szőtte. Más szóval: "itt lent is van egy kereszt." Már hallottuk, hogy Jézus megfogalmazza az egyik alapelvet, amikor azt mondta: "Ha a földbe esett gabonamag el nem hal, csak egymaga marad; ha pedig elhal, sok gyümölcsöt terem." ( János 12.24) Majd újra rámutatott az útra, amikor azt mondta: "Nincsen senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja az ő barátaiért." (János 15.13) Jézus újra és újra elmondta és bemutatta a kereszt lényegét a tanítványainak.

"Ha vezetni akarsz, szolgálnod kell." - hangsúlyozta a tanítványoknak. De azok nem tudták megérteni, így végső óráiban a mennyek Koronahercege derékig vetkőztette őket és megmosta a koszos lábukat úgy, mintha Ő lett volna a ház legutolsó cselédje: "Adjatok, néktek is adatik; jó mértéket, megnyomottat és megrázottat, színig teltet adnak a ti öletekbe. Mert azzal a mértékkel mérnek néktek, a mellyel ti mértek." ( Lukács 6.38) De nem értették, így aztán Jézus ezt mondta: "Rejtőzz el és figyelj!" Majd odaadta az életét és helyet kapott az Atya jobbján.

Van egy kereszt itt lent is. Szeresd a szomszédod. Tegyél jót azokkal, akik megvetnek. Ezeknek az elveknek nincs értelme a posztmodern, racionalista, materialista Amerikában. Ezek a darwini önfenntartás ellentétei. A Wall Street és a Hollywood Boulevard és a Pennsylvania Avenue földi hercegeivel ellentétben fenntartják az igazságot.

A kereszten feltárt elveket a Teremtő kezdetektől fogva a világegyetem szövetébe szőtte.

Van egy kereszt itt lent. Az egyház viszont elfelejtette a szelídséget és az alázatosságot a hűvös büszkeség és önelégültség korában. Szem elől veszítettük az igazságot, amelyet a Kálvária dombtetőről egy megvert, vérző férfi kiabált, akinek a feje fölött az volt írva, hogy "Király" ….hogy a szolgálat és az önfeláldozás, és leginkább a szeretet a befolyás és a győzelem kulcsa. Igen, van ott fent egy kereszt. Hála a szerető Istenért, aki nem tartotta vissza drága Fiát, hanem szabadon átadta nekünk. De itt is van egy kereszt. Jézus ott lógott az ég és a föld találkozásánál. És bizonyos értelemben, mi is.

Fordította: Nagy Andrea

Mózes negyedik könyve 18.

A papok és a leviták kötelességei és jövedelmei

1. És mondta az Örökkévaló Áronnak: Te, fiaid és atyád háza veled együtt, viseljétek a szentély bűnét; és te, meg fiaid veled együtt viseljétek papságtok bűnét. 2. De testvéreidet is, Lévi törzsét, atyád nemzetségét hadd közeledni veled, hogy csatlakozzanak hozzád és szolgáljanak neked; te pedig és fiaid veled együtt a bizonyság sátra előtt legyetek. 3. És őrizzék őrizetedet és az egész sátor őrizetét, de a szentség edényeihez és az oltárhoz ne közeledjenek, hogy meg ne haljanak ők is, ti is. 4. Csatlakozzanak hozzád és őrizzék a gyülekezés sátorának őrizetét, a sátor minden szolgálata szerint; de az idegen ne közeledjék hozzátok. 5. És őrizzétek a szentély őrizetét és az oltár őrizetét, hogy ne legyen többé harag Izrael fiai ellen. 6. Én pedig, íme elvettem testvéreiteket, a levitákat Izrael fiai közül, nektek adva adományul az Örökkévaló tiszteletére, hogy végezzék a gyülekezés sátorának szolgálatát. 7. Te pedig és fiaid veled együtt, őrizzétek meg papságotokat az oltár minden dolgában és a függönyön belül is végezzetek szolgálatot; szolgálati adományul adom nektek papságotokat, de az idegen ki odalép, ölessék meg.
8. És szólt az Örökkévaló Áronhoz: Én pedig, íme adtam neked ajándékaim őrizetét; Izrael fiainak minden szentségei szerint neked adtam azokat fölkenetési ajándékul és fiaidnak, örök törvényképen. 9. Ez legyen a tied a legszentebből, a tűzre valóból: minden áldozatuk, akár étel-áldozatuk, akár vétekáldozatuk, akár bűnáldozatuk, amit nekem hoznak, legszentebb az, a tied és tiedé. 10. A legszentebb helyen edd meg azt; minden férfiszemély ehetik belőle, szent legyen az neked. 11. Ez legyen a tied, mint adományozott ajándék: Izrael fiainak minden lengetését neked adtam meg fiaidnak és leányaidnak veled együtt, örök törvényképen; minden tiszta a te házadban ehetik belőle. 12. Az olaj minden javát, a must és a gabona javát azoknak elsejét amit adnak az Örökkévalónak, neked adtam. 13. Mindennek zsengéje, ami országotokban van, a tied legyen; minden tiszta a házadban ehetik belőle. 14. Minden átok alá vetett Izraelben a tied legyen.

Rendelkezés az elsőszülöttekről

15. Minden megnyitója az anyaméhnek, minden lényből, amelyet bemutatnak az Örökkévalónak, emberből és baromból, a tied legyen; csakhogy váltasd meg az ember elsőszülöttét, és a tisztátlan állat elsőszülöttét váltasd meg. 16. Megváltandóit pedig egy hónapostól kezdve váltasd meg a becsértékben öt ember ezüst sékellel, a szentség sékelje szerint, húsz géra az. 17. De a barom elsőszülöttét, vagy a juh elsőszülöttét, vagy a kecske elsőszülöttét ne váltasd meg, szentség azok; vérüket hintsd az oltárra, zsiradékukat pedig füstölögtesd el tűzáldozat gyanánt, kellemes illatul az Örökkévalónak. 18. Húsuk pedig a tied legyen, úgy mint a lengetés szegye és a jobb comb legyen a tied. 19. A szentségek mindama ajándékát, melyeket ajándékoznak Izrael fiai az Örökkévalónak, neked adtam és fiaidnak meg lányaidnak veled együtt örök törvényképen; örök szövetség az az Örökkévaló színe előtt neked és magzatodnak veled. 20. És mondta az Örökkévaló Áronnak: országukban nem kapsz birtokot és osztályrészed ne legyen közöttük; én vagyok a te osztályrészed és birtokod Izrael fiai közepette.

A leviták bevételei

21. Lévi fiainak pedig, íme adtam minden tizedet Izraelben birtokul, szolgálatuk fejében, amellyel ők végzik a gyülekezés sátorának szolgálatát. 22. Hogy ne lépjenek oda többé Izrael fiai a gyülekezés sátorához, hogy halálos vétket viselnének. 23. Hanem végezze a levita maga a gyülekezés sátorának szolgálatát és ők viseljék az ő bűnüket; örök törvény nemzedékeiteken át. Izrael fiai között pedig ne kapjanak birtokot. 24. Mert Izrael fiai tizedét, amelyet ajándékoznak az Örökkévalónak ajándékul, a levitáknak adtam birtokul; azért mondtam nekik: Izrael fiai között ne kapjanak birtokot.

A leviták adói a papok részére

25. És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván: 26. A levitákhoz szólj és mondd nekik: Ha elveszitek Izrael fiaitól a tizedet, a melyet nektek adtam az ő részükről birtokotok gyanánt, akkor vegyétek le belőle az Örökkévalónak ajándékát, tizedet a tizedből. 27. És úgy számíttatik be nektek a ti ajándékotok, mint a gabona a szérűről és mint a folyadék a sajtóból. 28. Így vegyétek le ti is az Örökkévaló ajándékát minden tizedeitekből, amelyeket elvesztek Izrael fiaitól, hogy adjátok abból az Örökkévaló ajándékát Áronnak, a papnak. 29. Minden adományaitokból vegyétek le az Örökkévaló minden ajándékát, mindennek javából annak szent részét. 30. Azért mondd nekik: Mikor leveszitek a javát belőle, beszámíttatik a levitáknak, mint a szérű termése és a sajtó termése. 31. Megehetitek azt minden helyen, ti és háznépetek, mert illetményetek nektek, szolgálatotok fejében a gyülekezés sátrában. 32. Ne viseljetek miatta vétket, mikor leveszitek a javát belőle; és Izrael fiainak szentségeit meg ne szentségtelenítsétek, hogy meg ne haljatok.

IMIT fordítás. (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)