I. Bevezetés
A. Efé. 6:14–17—Isten egy hatrészes védekező felszerelést adott nekünk, hogy a Sátán elleni harcunkban használjuk
B. Az imádság a legerőteljesebb támadó fegyverünk, amelyet önmegtagadó böjtöléssel és virrasztással (imádkozunk, amíg mások alszanak) erősíthetünk meg
C. Kol. 2:13–15—Krisztus kereszthalála által legyőzte a Sátánt
II. A kötés és oldás imája
A. Máté 16:19; 18:18–20—Az összhang alapkövetelmény. A Máté 18:18–19 magába foglalja mindazt a hatalmat, amelyre valaha szükségünk lesz az imádságban.
B. Máté 12:28–29; Lukács 11:21–22
1. A Szent Szellem megmutatja, ahhoz, hogy hatékonnyá válhasson a szolgálatunk, meg kell kötöznünk a hatalmast (a Sátán képviselőjét).
III. A Szent Szellem által inspirált különleges, irányított, szívós imádságok
A. Józsúé 8:18, 24–26—Józsúé kinyújtott kopjájának nem katonai, hanem szellemi jelentősége volt
B. 2 Kir. 13:14–19, 25—Izrael Szíria fölötti három egymás utáni győzelmének közvetlen oka az a szimbolikus aktus volt, amelyet a Szent Szellem Elizeus prófétán keresztül rendelt el - a kilőtt nyilak az irányított imádság képe
C. Jób. 38:8–11—Egy lehetséges imádság Istenhez, hogy határt szabjon az ateista kommunizmus terjeszkedésének.
Hitre Hangolva - Keresztény blog, online magazin
2015. február 2., hétfő
2015. január 30., péntek
VIDÁM VASÁRNAP ÉLŐBEN - SZOMBAT ESTE 19.00 !!!
Január 31-én újra jelentkezik a Vidám Vasárnap. A dátum nem tévedés, az adás valóban szombat este 19.00-tól jelentkezik élőben a Hit Parkból, egyelőre kísérleti jelleggel, az interneten.
A közvetítés a www.vidamvasarnap.hu címen érhető el.
Várjuk nézőink visszajelzését, kérdéseit, imakéréseit és üzeneteit az adás alatt telefonon, SMS-ben és emailben.
Joyce Meyer - Pihenj meg
„Én igazságban (jogosság, méltányosság, pártatlanság, békebíró, igazság mellé való állás) nézem a te orcádat, megelégszem a te ábrázatoddal (és édes közösségben vagyok veled), midőn felserkenek (hogy megtaláljam az utam).”
Zsolt.17:15
Esténként a nap nyugovóra tér aznapi problémáink és hibáink fölött. Valami csodálatos dolog történik azonban, miközben alszunk – az Úr fizikai, szellemi és érzelmi nyugalmat ad nekünk. Megújulunk, erőre kapunk, hogy szembe tudjunk nézni a következő nappal.
Lehet, hogy ugyanazzal a problémával kelünk fel, mint amivel lefeküdtünk; problémákkal, amelyekről azt gondoltuk tegnap, hogy nem tudjuk elviselni többé. Ma valahogy mégis - miután elegendő pihenéshez és alváshoz jutottunk - azt gondoljuk, képesek vagyunk újra szembenézni velük. Isten - ha Őbenne nyugszunk - megújítja erőnket.
Esténként a nap nyugovóra tér aznapi problémáink és hibáink fölött. Valami csodálatos dolog történik azonban, miközben alszunk – az Úr fizikai, szellemi és érzelmi nyugalmat ad nekünk. Megújulunk, erőre kapunk, hogy szembe tudjunk nézni a következő nappal.
Lehet, hogy ugyanazzal a problémával kelünk fel, mint amivel lefeküdtünk; problémákkal, amelyekről azt gondoltuk tegnap, hogy nem tudjuk elviselni többé. Ma valahogy mégis - miután elegendő pihenéshez és alváshoz jutottunk - azt gondoljuk, képesek vagyunk újra szembenézni velük. Isten - ha Őbenne nyugszunk - megújítja erőnket.
Kenneth E. Hagin - Zoé 2.
AZ ÖRÖK ÉLETBŐL VALÓ RÉSZESÜLÉS A LEGCSODÁLATOSABB ESEMÉNY AZ ÉLETBEN
Gyakran nevezzük ezt "megtérésnek" vagy "újjászületésnek", némelyek ezt mondják: "vallásos lettem", de itt valójában nem erről van szó.
Isten igazából megosztja az Ő nagyszerű természetét, lényegét, lényét az emberi szellemünkkel.
Pál apostol nagyon jól leírja ezt, a Korinthusiakhoz írt második levélben:
2 Korinthus 5:17-18. "Ezért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az: a régi elmúlt; új jött létre.
Mindez pedig Istentől van, aki megbékéltetett minket önmagával Krisztus által és nekünk adta a békéltetés szolgálatát."
Ez az ember újjáteremtésének a csodája: "Ezért ha valaki Krisztusban van..." Meg kell érteni, hogy Pál nem a testről beszélt és nem a külső emberi természetről, vagy a gondolkodásról, hanem a szellemről beszélt, arról a belső emberről, aki Krisztusban van. Isten valóságos születést ad az új embernek.
Az újjászületéskor a szellemünk Istentől van születve. Az Ószövetségből a próféták közül többen megprófétálták, hogy Isten megfogja kötni az Új Szövetséget Izrael házával. Ez a szövetség az az Új Szövetség, melyet mi is ismerünk. Az Új Szövetségre vonatkozóan Isten ezt mondta:
Ezékiel 36:26-27.
"Új szívet adok nektek, új szellemet öntök belétek, kőszívetek helyére hús-szívet helyezek. Saját Szellemem lakik bennetek, s megteszem, hogy parancsaim szerint éljetek, és törvényeimnek engedelmeskedjetek.."
Ez a prófécia az újjászületésről szól. : A "szív" és a "szellem" szavakat szinonimaként használja. Az ember szíve kifejezésnél a szellemünkre utal. (Megjegyzés: a Biblia, zömében megkülönbözteti az emberi szívet és szellemet, nem tartja azonosnak)
Amikor Isten egy ember szívéből szólja az Ő Szavát, ilyenkor az ember valódi énéből szól. A Szentírás, amely felvilágosít ebben a témában az 1 Péter 3:4-ben: "hanem a szív elrejtett embere a szelíd és csendes lélek el nem múló (és meg nem vesztegethető) díszével: ez értékes az Isten előtt."
Péter itt a feleségekhez szól és a testnek a külső hódolatát említi meg. Gyakorlatilag azt mondja, hogy ne töltsétek minden időtöket a hajatok és a ruházatotok díszítésével, hanem tekintsetek a szívnek a belső emberére, vagy rejtett emberére, amely a szelíd és csendes lélekkel, mindenek előtt dicséretre méltó.
Pál az 1 Korinthus 9 :27-ben ezt mondja: "hanem én lenyomva tartom a testi természetet és én szolgává teszem a testet, hogy amíg másoknak prédikálok, magam ne váljak alkalmatlanná" (Az igemagyarázat érdekében kizárólag nyelvtani értelemben megváltoztattam a Károli fordítást - fordító megjegyzése)
Vegyünk észre valamit: "Hanem 'én' lenyomva tartom a testi természetet és 'én ' teszem szolgává." Miről is beszél itt? "Én" nem engedem, hogy a test irányítson engem. Az "én" a belső ember. Ha a tested te magad lennél, akkor ezt mondanád: "Alávetem MAGAM", (az "én" használata nélkül fogalmaznál.) Azonban ő a testet tárgyként nevezi meg és nem személyként. Ki az az "én" ? Az "én" az igazi önmagad. Ez az a belső ember, vagyis a szívnek elrejtett embere.
A legtöbb embernél azonban a testük irányítja a belső embert. Ez az oka annak,hogy miért világiasodnak el a keresztények:
1 Korinthus 3:3 "mert még testiek vagytok. Amikor ugyanis irigység és viszálykodás van közöttetek, nem világiasak vagytok-e, és nem emberi módon viselkedtek-e?"
Az egyik angol fordítás változatában a "világias" szó helyett "testi" (test által irányított) szó szerepel. Arról beszél nekik, hogy ahhoz hasonlóan élnek, mint azok az emberek,akik még soha nem születtek újjá,csupán csak hétköznapi emberek maradtak.
Fordította: Kárpule Ferenc
Gyakran nevezzük ezt "megtérésnek" vagy "újjászületésnek", némelyek ezt mondják: "vallásos lettem", de itt valójában nem erről van szó.
Isten igazából megosztja az Ő nagyszerű természetét, lényegét, lényét az emberi szellemünkkel.
Pál apostol nagyon jól leírja ezt, a Korinthusiakhoz írt második levélben:
2 Korinthus 5:17-18. "Ezért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az: a régi elmúlt; új jött létre.
Mindez pedig Istentől van, aki megbékéltetett minket önmagával Krisztus által és nekünk adta a békéltetés szolgálatát."
Ez az ember újjáteremtésének a csodája: "Ezért ha valaki Krisztusban van..." Meg kell érteni, hogy Pál nem a testről beszélt és nem a külső emberi természetről, vagy a gondolkodásról, hanem a szellemről beszélt, arról a belső emberről, aki Krisztusban van. Isten valóságos születést ad az új embernek.
Az újjászületéskor a szellemünk Istentől van születve. Az Ószövetségből a próféták közül többen megprófétálták, hogy Isten megfogja kötni az Új Szövetséget Izrael házával. Ez a szövetség az az Új Szövetség, melyet mi is ismerünk. Az Új Szövetségre vonatkozóan Isten ezt mondta:
Ezékiel 36:26-27.
"Új szívet adok nektek, új szellemet öntök belétek, kőszívetek helyére hús-szívet helyezek. Saját Szellemem lakik bennetek, s megteszem, hogy parancsaim szerint éljetek, és törvényeimnek engedelmeskedjetek.."
Ez a prófécia az újjászületésről szól. : A "szív" és a "szellem" szavakat szinonimaként használja. Az ember szíve kifejezésnél a szellemünkre utal. (Megjegyzés: a Biblia, zömében megkülönbözteti az emberi szívet és szellemet, nem tartja azonosnak)
Amikor Isten egy ember szívéből szólja az Ő Szavát, ilyenkor az ember valódi énéből szól. A Szentírás, amely felvilágosít ebben a témában az 1 Péter 3:4-ben: "hanem a szív elrejtett embere a szelíd és csendes lélek el nem múló (és meg nem vesztegethető) díszével: ez értékes az Isten előtt."
Péter itt a feleségekhez szól és a testnek a külső hódolatát említi meg. Gyakorlatilag azt mondja, hogy ne töltsétek minden időtöket a hajatok és a ruházatotok díszítésével, hanem tekintsetek a szívnek a belső emberére, vagy rejtett emberére, amely a szelíd és csendes lélekkel, mindenek előtt dicséretre méltó.
Pál az 1 Korinthus 9 :27-ben ezt mondja: "hanem én lenyomva tartom a testi természetet és én szolgává teszem a testet, hogy amíg másoknak prédikálok, magam ne váljak alkalmatlanná" (Az igemagyarázat érdekében kizárólag nyelvtani értelemben megváltoztattam a Károli fordítást - fordító megjegyzése)
Vegyünk észre valamit: "Hanem 'én' lenyomva tartom a testi természetet és 'én ' teszem szolgává." Miről is beszél itt? "Én" nem engedem, hogy a test irányítson engem. Az "én" a belső ember. Ha a tested te magad lennél, akkor ezt mondanád: "Alávetem MAGAM", (az "én" használata nélkül fogalmaznál.) Azonban ő a testet tárgyként nevezi meg és nem személyként. Ki az az "én" ? Az "én" az igazi önmagad. Ez az a belső ember, vagyis a szívnek elrejtett embere.
A legtöbb embernél azonban a testük irányítja a belső embert. Ez az oka annak,hogy miért világiasodnak el a keresztények:
1 Korinthus 3:3 "mert még testiek vagytok. Amikor ugyanis irigység és viszálykodás van közöttetek, nem világiasak vagytok-e, és nem emberi módon viselkedtek-e?"
Az egyik angol fordítás változatában a "világias" szó helyett "testi" (test által irányított) szó szerepel. Arról beszél nekik, hogy ahhoz hasonlóan élnek, mint azok az emberek,akik még soha nem születtek újjá,csupán csak hétköznapi emberek maradtak.
Fordította: Kárpule Ferenc
2015. január 29., csütörtök
David Yonggi Cho - Az Úr imája - Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben 8.
A halálfélelem ugyancsak rabságban tartja az embereket. Senki sem tudja saját halála idejét. Ki ne gondolt volna már negyvenen túl a halál lehetőségére? Temetések alkalmával az embereken átfut az a gondolat, hogy hamarosan talán éppen rájuk kerül a sor. A halállal kapcsolatos aggodalmak és félelmek átjárják a hitetlenek szívét.
Az emberek ugyanakkor bizonytalanok a jövőt illetően. Azt kérdezik: „Mi fog történni? Nem leszek-e erőtlen, ha rám szakadnak a problémák?
Hozzávetőlegesen 300 000 fiatal amerikai esett el a második világháborúban. Ugyanakkor megállapították, hogy több mint egymillió amerikai halt meg a szorongás és aggódás miatti szívrohamban, amikor szeretett fiaik és férjeik kikerültek a frontra. Az aggodalom és félelem háromszor több embert ölt meg, mint a golyók.
Az 1930-as nagy gazdasági válság alapja az amerikai nép bizonytalanságérzete volt. Ilyen híresztelések keringtek:
„Nagy válság közeledik. A kötvények elértéktelenednek. A bankok nem tudják kifizetni az ügyfeleiket a tartalékaik kimerülése miatt.“ Erre az emberek a bankokhoz rohantak, hogy kivegyék az összes pénzüket. Amikor a pénzintézetek bezártak, a vállalatoknak is be kellett zárniuk: munkanélküliek milliói kerültek az utcára. Ezt eredményezte az aggódás.
Hogyan szabadulhatunk meg az ehhez hasonló aggódástól, félelemtől és rettegéstől? Amikor Isten Atyánkká lesz, az aggódásunk úgy eltűnik, mint a pára a reggeli napsütésben. Megszabadulunk az aggodalom láncaitól, és olyan csendessé és nyugodttá válunk, mint a galileai tenger vihar után.
Jézus vére által megszabadulunk a bűnös lelkiismeret vádjaitól. Ő kiváltott bűneinkből a keresztfán. A Sátán már nem uralkodhat felettünk, és nem vádolhat minket. Isten Atyánk lett a Jézus vérébe vetett hitünk és reménységünk által, így megigazultunk. Más szavakkal miénk a megigazulás állapota, mintha soha semmilyen bűnnel sem szennyeztük volna be magunkat.
Amikor Isten Atyánkká lesz, világos célt kap az életünk. Isten dicsőségére élünk, megszabadulva az üresség és a céltalanság érzéseitől.
Isten akaratának jó kedve szerint teremtett, és rendelt el minket Önmaga számára (Ef 1,5). Az a célja, hogy megtegyük akaratát, és végül megérkezzünk a számunkra készített mennyei otthonba. Jézus úgy mutatja be Istent, az Atyát, mint „mennynek és földnek Urát“ (Mát 11,25). Ha a mi Atyánk ilyen hatalmas Isten, nincs okunk arra, hogy céltalannak érezzük az életet.
Amikor Isten Atyánkká lesz, a halálfélelemtől is megszabadulunk. Bár a testünk meghal, szellemünk az Atya királyságába kerül. Az anyagi test halála jelenti a mennyei királyságban az új élet kezdetét.
A következő szavakat Jézus mondta: „Az én Atyámnak házában sok lakóhely van “ (János 14,2) Isten számos lakóhelyet készített a hozzá hűségeseknek. Az általa kijelölt időben gyermekeit fel fogja támasztani a halálból, hogy részt vegyenek a Bárány menyegzőjén. Ezért bátran kiálthatjuk: „Halál, hol a te fullánkod? Pokol, hol a te diadalmad? “ (l. Kor 15,55)
Atyánk megszabadít a bizonytalan jövő miatti aggodalmunktól is. Isten, akit Jézus által ismerünk meg, tökéletes. Minden igazságra elvezet a Szent Szellem által. Mindent a javunkra fordít, hiszen gyermekeivé lettünk az ő akaratának jó kedve szerint. Az Ószövetségben Isten vezette Ábrahámot egy számára teljesen idegen földre, Izrael népét pedig Kánaánba a felhő- és tűzoszlop által. Amikor ma Istent Atyánknak szólítjuk, és szeretjük őt, hasonló oszlopokkal vezet minket, a békesség és öröm oszlopaival a Szent Szellem által.
Az emberek ugyanakkor bizonytalanok a jövőt illetően. Azt kérdezik: „Mi fog történni? Nem leszek-e erőtlen, ha rám szakadnak a problémák?
Hozzávetőlegesen 300 000 fiatal amerikai esett el a második világháborúban. Ugyanakkor megállapították, hogy több mint egymillió amerikai halt meg a szorongás és aggódás miatti szívrohamban, amikor szeretett fiaik és férjeik kikerültek a frontra. Az aggodalom és félelem háromszor több embert ölt meg, mint a golyók.
Az 1930-as nagy gazdasági válság alapja az amerikai nép bizonytalanságérzete volt. Ilyen híresztelések keringtek:
„Nagy válság közeledik. A kötvények elértéktelenednek. A bankok nem tudják kifizetni az ügyfeleiket a tartalékaik kimerülése miatt.“ Erre az emberek a bankokhoz rohantak, hogy kivegyék az összes pénzüket. Amikor a pénzintézetek bezártak, a vállalatoknak is be kellett zárniuk: munkanélküliek milliói kerültek az utcára. Ezt eredményezte az aggódás.
Hogyan szabadulhatunk meg az ehhez hasonló aggódástól, félelemtől és rettegéstől? Amikor Isten Atyánkká lesz, az aggódásunk úgy eltűnik, mint a pára a reggeli napsütésben. Megszabadulunk az aggodalom láncaitól, és olyan csendessé és nyugodttá válunk, mint a galileai tenger vihar után.
Jézus vére által megszabadulunk a bűnös lelkiismeret vádjaitól. Ő kiváltott bűneinkből a keresztfán. A Sátán már nem uralkodhat felettünk, és nem vádolhat minket. Isten Atyánk lett a Jézus vérébe vetett hitünk és reménységünk által, így megigazultunk. Más szavakkal miénk a megigazulás állapota, mintha soha semmilyen bűnnel sem szennyeztük volna be magunkat.
Amikor Isten Atyánkká lesz, világos célt kap az életünk. Isten dicsőségére élünk, megszabadulva az üresség és a céltalanság érzéseitől.
Isten akaratának jó kedve szerint teremtett, és rendelt el minket Önmaga számára (Ef 1,5). Az a célja, hogy megtegyük akaratát, és végül megérkezzünk a számunkra készített mennyei otthonba. Jézus úgy mutatja be Istent, az Atyát, mint „mennynek és földnek Urát“ (Mát 11,25). Ha a mi Atyánk ilyen hatalmas Isten, nincs okunk arra, hogy céltalannak érezzük az életet.
Amikor Isten Atyánkká lesz, a halálfélelemtől is megszabadulunk. Bár a testünk meghal, szellemünk az Atya királyságába kerül. Az anyagi test halála jelenti a mennyei királyságban az új élet kezdetét.
A következő szavakat Jézus mondta: „Az én Atyámnak házában sok lakóhely van “ (János 14,2) Isten számos lakóhelyet készített a hozzá hűségeseknek. Az általa kijelölt időben gyermekeit fel fogja támasztani a halálból, hogy részt vegyenek a Bárány menyegzőjén. Ezért bátran kiálthatjuk: „Halál, hol a te fullánkod? Pokol, hol a te diadalmad? “ (l. Kor 15,55)
Atyánk megszabadít a bizonytalan jövő miatti aggodalmunktól is. Isten, akit Jézus által ismerünk meg, tökéletes. Minden igazságra elvezet a Szent Szellem által. Mindent a javunkra fordít, hiszen gyermekeivé lettünk az ő akaratának jó kedve szerint. Az Ószövetségben Isten vezette Ábrahámot egy számára teljesen idegen földre, Izrael népét pedig Kánaánba a felhő- és tűzoszlop által. Amikor ma Istent Atyánknak szólítjuk, és szeretjük őt, hasonló oszlopokkal vezet minket, a békesség és öröm oszlopaival a Szent Szellem által.
2015. január 28., szerda
Joyce Meyer - Kerülj be az áramlatba
„..Megitatod őket gyönyörűségeid folyóvizéből.
Mert nálad van az életnek forrása; a te világosságod által látunk világosságot. Terjeszd ki kegyelmességedet a te ismerőidre, és igazságodat az igaz szívűekre.”
Mert nálad van az életnek forrása; a te világosságod által látunk világosságot. Terjeszd ki kegyelmességedet a te ismerőidre, és igazságodat az igaz szívűekre.”
Zsolt.9b-11
Sohasem voltam valami nagy úszó. Lehet, hogy nem vagyok a legjobb az árral szembeni úszásban, de tudok a vízen lebegni. Csodálatos az a fajta bizalom, amely fenntart bennünket a víz felszínén és hagyja, hogy sodródjunk az árral. Istenben is ugyanígy bízhatunk, hogy Ő fenntart bennünket a vízen, keresztül visz a zuhatagon és csendes vizekre terelget bennünket.
A Biblia azt mondja, Isten kegyelme és szeretete minden reggel megújul (Jer.sir. 3:22-23). Ez a kegyelem nemcsak úgy van és vár ránk; új, friss, áramló, és hatalmas minden egyes nap. Már a nap kezdetén bele kell merüljünk Isten életfolyamába, és meg kell tanulnunk az Ő jelenlétének erejében lebegni.
Sohasem voltam valami nagy úszó. Lehet, hogy nem vagyok a legjobb az árral szembeni úszásban, de tudok a vízen lebegni. Csodálatos az a fajta bizalom, amely fenntart bennünket a víz felszínén és hagyja, hogy sodródjunk az árral. Istenben is ugyanígy bízhatunk, hogy Ő fenntart bennünket a vízen, keresztül visz a zuhatagon és csendes vizekre terelget bennünket.
A Biblia azt mondja, Isten kegyelme és szeretete minden reggel megújul (Jer.sir. 3:22-23). Ez a kegyelem nemcsak úgy van és vár ránk; új, friss, áramló, és hatalmas minden egyes nap. Már a nap kezdetén bele kell merüljünk Isten életfolyamába, és meg kell tanulnunk az Ő jelenlétének erejében lebegni.
Kenneth E. Hagin - Zoé 1.
Mi az a Zoé?
Miért jött Jézus? Azért hogy találjon egy gyülekezetet, vagy jobbá tegye az emberiséget? Esetleg viselkedési mintát adjon? Nem, ő egyetlen egy célból jött: "Azért jöttem hogy életük legyen és ebben pedig bővölködjenek" János 10:10
A görög szó amit "életnek" fordítottak, eredetiben "Zoé". A "Zoé" nem más mint az isteni élet.
A Biblia azt mondja: "mert Isten úgy szerette az embereket, hogy egyszülött fiát adta oda cserébe értük, hogy aki hisz a fiában, az ne pusztuljon el, hanem örök életet kapjon" János 3:16
"A bűn szolgálatáért járó bér a halál, Isten kegyelmének ingyen ajándéka ellenben az örök élet - Urunkban, Krisztus Jézusban"
Ez az örök élet az, amiért eljött hogy isteni természetet adjon nekünk.
János 5:26 "Mert ahogy az élet forrása az Atyában van, ugyanúgy a Fiúnak is megadta, hogy benne is az élet forrása legyen."
A János 1:4-ben kapunk erről az életről először kijelentést, hogy mit is fog tenni ez az Élet értünk:
"Benne volt az élet, és az élet volt az emberek világossága."
A világosság képviseli a fejlődést. Más szavakkal, "Ő benne volt az élet; és az élet volt az embereknek a fejlődése" vagy: "Ő benne volt a "Zoé"; és a Zoé volt az emberek fejlődése.
A János 5:26 fordítható így is: Ahogy az Atyának "Zoé"- ja van önmagában, ugyanúgy a Fiúnak is megadta, hogy őbenne is benne legyen a "Zoé".
4 különböző görög szó van, amely "életnek" van fordítva az Új szövetségben: az egyik a "Zoé", aztán van egy "psuche", amely az emberi és természetes életet jelenti. A "bios " életmódot jelent, "anastrophe" pedig zavart viselkedést.
Furcsának tűnik, hogy az egyházban inkább az "életmód"-ra vagy "viselkedés"-re van téve a hangsúly és nem az örök életre és nagyon nagy mértékben az életmódot határozzák meg.
Nem számít, hogy milyen az életmódja vagy viselkedése az embernek, ha nincs örök élete, nem fog semmilyen módon sem elérni ezekkel semmit.
Fordította: Kárpule Ferenc
Miért jött Jézus? Azért hogy találjon egy gyülekezetet, vagy jobbá tegye az emberiséget? Esetleg viselkedési mintát adjon? Nem, ő egyetlen egy célból jött: "Azért jöttem hogy életük legyen és ebben pedig bővölködjenek" János 10:10
A görög szó amit "életnek" fordítottak, eredetiben "Zoé". A "Zoé" nem más mint az isteni élet.
A Biblia azt mondja: "mert Isten úgy szerette az embereket, hogy egyszülött fiát adta oda cserébe értük, hogy aki hisz a fiában, az ne pusztuljon el, hanem örök életet kapjon" János 3:16
"A bűn szolgálatáért járó bér a halál, Isten kegyelmének ingyen ajándéka ellenben az örök élet - Urunkban, Krisztus Jézusban"
Ez az örök élet az, amiért eljött hogy isteni természetet adjon nekünk.
János 5:26 "Mert ahogy az élet forrása az Atyában van, ugyanúgy a Fiúnak is megadta, hogy benne is az élet forrása legyen."
A János 1:4-ben kapunk erről az életről először kijelentést, hogy mit is fog tenni ez az Élet értünk:
"Benne volt az élet, és az élet volt az emberek világossága."
A világosság képviseli a fejlődést. Más szavakkal, "Ő benne volt az élet; és az élet volt az embereknek a fejlődése" vagy: "Ő benne volt a "Zoé"; és a Zoé volt az emberek fejlődése.
A János 5:26 fordítható így is: Ahogy az Atyának "Zoé"- ja van önmagában, ugyanúgy a Fiúnak is megadta, hogy őbenne is benne legyen a "Zoé".
4 különböző görög szó van, amely "életnek" van fordítva az Új szövetségben: az egyik a "Zoé", aztán van egy "psuche", amely az emberi és természetes életet jelenti. A "bios " életmódot jelent, "anastrophe" pedig zavart viselkedést.
Furcsának tűnik, hogy az egyházban inkább az "életmód"-ra vagy "viselkedés"-re van téve a hangsúly és nem az örök életre és nagyon nagy mértékben az életmódot határozzák meg.
Nem számít, hogy milyen az életmódja vagy viselkedése az embernek, ha nincs örök élete, nem fog semmilyen módon sem elérni ezekkel semmit.
Fordította: Kárpule Ferenc
2015. január 27., kedd
David Yonggi Cho - Az Úr imája - Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben 7.
Isten megszabadít bennünket
Ha a Szent Szellem által Atyának szólítjuk Istent, és úgy borulunk a kebelére, ahogy a tékozló fiú borult apja kebelére, akkor megszabadulunk a nyugtalanságtól és a félelemtől. Ezek azok az ellenségek, amelyek megbénítják és tönkreteszik az életünket. Az ördög ordító oroszlánként jár körülöttünk, hogy nyugtalanságot és félelmet oltson a szívünkbe.
A modern hadviselés egyik fajtája a pszichológiai háború. Az a módszere, hogy nyugtalanságot ültet az ellenség elméjébe, hogy az feladja a küzdelmet még a fizikai harc megkezdése előtt. Ellenségünk, az Ördög is pszichológiai háborút folytat ellenünk.
Először megrendül az elme békessége. Negatív gondolatok támadnak, melyek egyre valószerűbbek lesznek. Azután a nyugtalanság félelemmé fokozódik. Egy félelemmel átélt időszak után úgy tűnik, hogy ezek a dolgok valóban megtörténtek. Végül beköszönt a rettegés: olyan érzés ez, ami akkor támad, ha valaki világosan azonosítani tudja félelme tárgyát. Ez a három fokozat hosszú idő alatt is létrejöhet, olykor azonban szinte egyszerre lép fel.
Amikor rettegünk, szánkkal negatív gondolatokat vallunk meg. Ha azt mondjuk, „nem tudom megtenni", „reménytelen a helyzetem", vagy „számomra lehetetlen", máris kudarcot vallunk szívünkben annak ellenére, hogy semmi sem történt a valóságban. Ha feladjuk és elfogadunk egy negatív állapotot, már csak idő kérdése, hogy valóban kudarcot valljunk.
A nyugtalanság elrabolja a boldogságunkat és egészségünket. Dr. W.C. Alberk szerint - aki az USA-beli Mayo klinikán a gyomor-bélrendszeri betegségek szakértője - a hasmenés leggyakoribb okozója a nyugtalanság. A Példabeszédek 18,14 szerint: „A férfiú szelleme elviseli a maga erőtlenségét; de a megtört szellemet ki viseli el? “ Ez azt jelenti, hogy amikor szívünkben békesség van, amikor bátorságunk van, a testi betegség hamar gyógyul. Ha viszont szívünk betegszik meg, nincs gyógyulás, és sokkal komolyabb bajok jelentkeznek.
Mikor keletkeznek ilyen romboló érzelmek? Adám és Éva nyugtalanságot és félelmet érzett a bűnbeesés után. Valaha Isten közvetlen közelében voltak. Amikor azonban a Sátán kísértésének engedve ettek a tudás fájának gyümölcséből, és megszegték Isten parancsát, félelem áradt a szívükbe. Már nem tudtak úgy találkozni Istennel, mint azelőtt: elrejtőztek előle a kert fái közé. Isten megszólította Ádámot: „Hol vagy? “ „ És monda: Szavadat hallottam a kertben, és féltem, mivelhogy mezítelen vagyok, és elrejtőztem." (l. Móz 3,9-10) Eredetileg Isten nem ültetett nyugtalanságot és félelmet az emberi szívbe. Ezek romboló érzések, melyeket a Sátán hozott be a világba a bűn által.
Ádám és Éva hátat fordítottak a mennyei Atyának. Következésképpen utódaik mind a mai napig nyugtalanság és félelem közepette élnek. Amíg Isten „Atyánk“ nem lesz, a bűnös, gyötrő lelkiismeretünk vádolni fog minket. Ez az oka, hogy sokan próbálják igazolni önmagukat, mondván „tiszta vagyok" vagy „lelkiismeretes vagyok". Más szóval azért erőlködnek, hogy megszabaduljanak az ítélet miatti aggodalmuktól.
Félelemtől remegnek azok, akik hátat fordítanak Istennek, s ennek alapja a céltalanság. Az emberek azt kérdezik önmaguktól: „Honnan származunk?", „Miért élünk?" vagy „Hová kerülünk a halál után?"
Másokban felvetődik a kérdés: „A jobb élethez csupán több pénzre és több szabadidőre van szükségem?"
Valahányszor evangelizációs kampányokat vezetek jóléti államokban, számos emberrel találkozom, akik hasonló kérdésekkel gyötrődnek. Legtöbbjük negyvenes éveiben jár, jó a társadalmi helyzete, és stabil az egzisztenciája. Egybehangzóan arról panaszkodnak: „Cho pásztor, fáraszt a munkahelyemen a mindennapi monotonság. A családi életből kiábrándultam. Elvesztettem az életkedvem. Mit tegyek?"
Ha a Szent Szellem által Atyának szólítjuk Istent, és úgy borulunk a kebelére, ahogy a tékozló fiú borult apja kebelére, akkor megszabadulunk a nyugtalanságtól és a félelemtől. Ezek azok az ellenségek, amelyek megbénítják és tönkreteszik az életünket. Az ördög ordító oroszlánként jár körülöttünk, hogy nyugtalanságot és félelmet oltson a szívünkbe.
A modern hadviselés egyik fajtája a pszichológiai háború. Az a módszere, hogy nyugtalanságot ültet az ellenség elméjébe, hogy az feladja a küzdelmet még a fizikai harc megkezdése előtt. Ellenségünk, az Ördög is pszichológiai háborút folytat ellenünk.
Először megrendül az elme békessége. Negatív gondolatok támadnak, melyek egyre valószerűbbek lesznek. Azután a nyugtalanság félelemmé fokozódik. Egy félelemmel átélt időszak után úgy tűnik, hogy ezek a dolgok valóban megtörténtek. Végül beköszönt a rettegés: olyan érzés ez, ami akkor támad, ha valaki világosan azonosítani tudja félelme tárgyát. Ez a három fokozat hosszú idő alatt is létrejöhet, olykor azonban szinte egyszerre lép fel.
Amikor rettegünk, szánkkal negatív gondolatokat vallunk meg. Ha azt mondjuk, „nem tudom megtenni", „reménytelen a helyzetem", vagy „számomra lehetetlen", máris kudarcot vallunk szívünkben annak ellenére, hogy semmi sem történt a valóságban. Ha feladjuk és elfogadunk egy negatív állapotot, már csak idő kérdése, hogy valóban kudarcot valljunk.
A nyugtalanság elrabolja a boldogságunkat és egészségünket. Dr. W.C. Alberk szerint - aki az USA-beli Mayo klinikán a gyomor-bélrendszeri betegségek szakértője - a hasmenés leggyakoribb okozója a nyugtalanság. A Példabeszédek 18,14 szerint: „A férfiú szelleme elviseli a maga erőtlenségét; de a megtört szellemet ki viseli el? “ Ez azt jelenti, hogy amikor szívünkben békesség van, amikor bátorságunk van, a testi betegség hamar gyógyul. Ha viszont szívünk betegszik meg, nincs gyógyulás, és sokkal komolyabb bajok jelentkeznek.
Mikor keletkeznek ilyen romboló érzelmek? Adám és Éva nyugtalanságot és félelmet érzett a bűnbeesés után. Valaha Isten közvetlen közelében voltak. Amikor azonban a Sátán kísértésének engedve ettek a tudás fájának gyümölcséből, és megszegték Isten parancsát, félelem áradt a szívükbe. Már nem tudtak úgy találkozni Istennel, mint azelőtt: elrejtőztek előle a kert fái közé. Isten megszólította Ádámot: „Hol vagy? “ „ És monda: Szavadat hallottam a kertben, és féltem, mivelhogy mezítelen vagyok, és elrejtőztem." (l. Móz 3,9-10) Eredetileg Isten nem ültetett nyugtalanságot és félelmet az emberi szívbe. Ezek romboló érzések, melyeket a Sátán hozott be a világba a bűn által.
Ádám és Éva hátat fordítottak a mennyei Atyának. Következésképpen utódaik mind a mai napig nyugtalanság és félelem közepette élnek. Amíg Isten „Atyánk“ nem lesz, a bűnös, gyötrő lelkiismeretünk vádolni fog minket. Ez az oka, hogy sokan próbálják igazolni önmagukat, mondván „tiszta vagyok" vagy „lelkiismeretes vagyok". Más szóval azért erőlködnek, hogy megszabaduljanak az ítélet miatti aggodalmuktól.
Félelemtől remegnek azok, akik hátat fordítanak Istennek, s ennek alapja a céltalanság. Az emberek azt kérdezik önmaguktól: „Honnan származunk?", „Miért élünk?" vagy „Hová kerülünk a halál után?"
Másokban felvetődik a kérdés: „A jobb élethez csupán több pénzre és több szabadidőre van szükségem?"
Valahányszor evangelizációs kampányokat vezetek jóléti államokban, számos emberrel találkozom, akik hasonló kérdésekkel gyötrődnek. Legtöbbjük negyvenes éveiben jár, jó a társadalmi helyzete, és stabil az egzisztenciája. Egybehangzóan arról panaszkodnak: „Cho pásztor, fáraszt a munkahelyemen a mindennapi monotonság. A családi életből kiábrándultam. Elvesztettem az életkedvem. Mit tegyek?"
Szívük ürességéből szólnak, mivel évtizedeken át minden erejükkel azon voltak, hogy pozícióhoz, megbecsüléshez, hatalomhoz és jóléthez jussanak. Azt hitték, csak így lehetnek boldogok. Nagy csalódottságukra azt kellett tapasztalniuk, hogy a boldogság még mindig távol van, bár elérték mindazt, amit kitűztek maguknak.
Szökőárként rontott rájuk a céltalanság.
Szökőárként rontott rájuk a céltalanság.
2015. január 26., hétfő
Derek Prince - A győztes fegyverek - Támadó fegyverek
A. Efé. 6:12—Pál leírja azt a sátáni királyságot, amely szembenáll velünk, és amelyet le kell győznünk
B. 2 Kor. 10—Rendelkezésünkre állnak azok a fegyverek, amelyekkel megnyerhetjük a szellemi harcot
C. Efé. 6:13–17—A hat részből álló fegyverzet, amely Isten azért adott, hogy megvédjük magunkat
D. Efé. 6:18—Az imádság egy létfontosságú támadó fegyver. Ennek része a virrasztás (az imádság céljából), amíg mások alszanak (Ézsaiás 62:6, Lukács 18:7). Az imádság megerősítéséhez szükséges az ételtől vagy alvástól való tartózkodás. Az imádság a mi szellemi interkontinentális ballisztikus rakétánk!
E. Kol. 2:13–15—A Sátán már vereséget szenvedett. A mi feladatunk, hogy ezt a vereséget egyértelművé tegyük. Krisztus halála három dolgot végzett el:
1. Bűnbocsánatot szerzett a múltbeli bűneinkre
2. Eltörölte a törvényt, mint a megigazulás eszközét (Efé. 2:15, Róma 10:4)
3. Legyőzte a Sátánt, és megfosztotta a fegyvereitől. A Sátán egyetlen megmaradt fegyvere a ravaszsága, a blöffölése.
A mi három fő fegyverünk:
a. az Isten Igéje
b. Jézus neve
c. Jézus vére
F. Zsolt. 8:3, Máté 21:16—Minden szellemi fegyver a szájból indul ki.
Isten népe „megerősített hatalma” a dicsőítés által történik meg. Ezáltal tudjuk elnémítani a Sátánt.
G. Jel. 16:13—A száj a gonoszság fegyvereinek a csatornája is, amelyet a Sátán szolgái használnak
H. Efé. 3:20—A Szent Szellem az az erő, amely az ördög elleni fegyvereket működésbe hozza (1 Kor. 4:20). A Szent Szellem tudja, miért kell imádkozni, és azt is tudja, hogyan kell imádkozni érte (Róma 8:26–27, Efé. 6:18).
I. A négy fő módja annak, ahogy a szánkkal a szellemi fegyvereket alkalmazhatjuk:
1. imádság—ApCsel 4:17, 23–25, 29–31
2. dicsőítés—ApCsel 16:25–26
3. prédikálás—ApCsel 19:8–20
4. bizonyságtétel—ApCsel 1:8, 4:33, 5:28, Jel. 12:7–11
a. Jóllehet a Jelenések könyve múlt időben íródott, a fő beteljesedése még a jövőben valósul meg. Akkor győzzük le a Sátánt, amikor személyesen bizonyságot teszünk arról, mit mond az Isten Igéje Jézus vérének az erejéről az életünkben
b. bizonyságtétel minta:
(1) Efé. 1:7, Zsolt. 107:2
(2) 1 János 1:7
(3) Róma 5:9
(4) Zsidó 13:12
(5) 1 Kor. 6:19–20
(6) Jel. 12:11
B. 2 Kor. 10—Rendelkezésünkre állnak azok a fegyverek, amelyekkel megnyerhetjük a szellemi harcot
C. Efé. 6:13–17—A hat részből álló fegyverzet, amely Isten azért adott, hogy megvédjük magunkat
D. Efé. 6:18—Az imádság egy létfontosságú támadó fegyver. Ennek része a virrasztás (az imádság céljából), amíg mások alszanak (Ézsaiás 62:6, Lukács 18:7). Az imádság megerősítéséhez szükséges az ételtől vagy alvástól való tartózkodás. Az imádság a mi szellemi interkontinentális ballisztikus rakétánk!
E. Kol. 2:13–15—A Sátán már vereséget szenvedett. A mi feladatunk, hogy ezt a vereséget egyértelművé tegyük. Krisztus halála három dolgot végzett el:
1. Bűnbocsánatot szerzett a múltbeli bűneinkre
2. Eltörölte a törvényt, mint a megigazulás eszközét (Efé. 2:15, Róma 10:4)
3. Legyőzte a Sátánt, és megfosztotta a fegyvereitől. A Sátán egyetlen megmaradt fegyvere a ravaszsága, a blöffölése.
A mi három fő fegyverünk:
a. az Isten Igéje
b. Jézus neve
c. Jézus vére
F. Zsolt. 8:3, Máté 21:16—Minden szellemi fegyver a szájból indul ki.
Isten népe „megerősített hatalma” a dicsőítés által történik meg. Ezáltal tudjuk elnémítani a Sátánt.
G. Jel. 16:13—A száj a gonoszság fegyvereinek a csatornája is, amelyet a Sátán szolgái használnak
H. Efé. 3:20—A Szent Szellem az az erő, amely az ördög elleni fegyvereket működésbe hozza (1 Kor. 4:20). A Szent Szellem tudja, miért kell imádkozni, és azt is tudja, hogyan kell imádkozni érte (Róma 8:26–27, Efé. 6:18).
I. A négy fő módja annak, ahogy a szánkkal a szellemi fegyvereket alkalmazhatjuk:
1. imádság—ApCsel 4:17, 23–25, 29–31
2. dicsőítés—ApCsel 16:25–26
3. prédikálás—ApCsel 19:8–20
4. bizonyságtétel—ApCsel 1:8, 4:33, 5:28, Jel. 12:7–11
a. Jóllehet a Jelenések könyve múlt időben íródott, a fő beteljesedése még a jövőben valósul meg. Akkor győzzük le a Sátánt, amikor személyesen bizonyságot teszünk arról, mit mond az Isten Igéje Jézus vérének az erejéről az életünkben
b. bizonyságtétel minta:
(1) Efé. 1:7, Zsolt. 107:2
(2) 1 János 1:7
(3) Róma 5:9
(4) Zsidó 13:12
(5) 1 Kor. 6:19–20
(6) Jel. 12:11
Joyce Meyer - Kerüld el a parittyásokat
„Isten! Én Istenem vagy te, jó reggel kereslek téged; téged szomjúhoz lelkem, téged sóvárog testem a kiaszott, elepedt földön, amelynek nincs vize;
Hogy láthassalak téged a szent helyen, szemlélvén a te hatalmadat és dicsőségedet.
Hiszen a te kegyelmed jobb az életnél: az én ajkaim hadd dicsérjenek téged.” Zsolt.63:2-4
A Bibliában voltak olyan emberek, akiket parittyásoknak hívtak.Az ellenségeiket parittyakövekkel és az ivóvízkutak elszennyezésével győzték le (lásd 2 Kir.3:25). Mindannyian ismerünk embereket, aki vádaskodnak, ítélkeznek, kritizálnak, és hibákat keresnek másokban. Biztosan nem szeretnénk ilyen parittyásokat az életünkben és mi magunk sem szeretnénk azokká válni.
Ne legyél parittyás, aki a saját vagy mások hitét beszennyezi. Az Istennel töltött idő „élő vízzel” tölt fel (lásd Ján. 7:8).
Meg fogod tanulni, hogyan lehetsz egész nap a bátorítás forrása mások számára.
Fordította: Szabó Diana En Arnoud Jan és Antal Orsolya
Hogy láthassalak téged a szent helyen, szemlélvén a te hatalmadat és dicsőségedet.
Hiszen a te kegyelmed jobb az életnél: az én ajkaim hadd dicsérjenek téged.” Zsolt.63:2-4
A Bibliában voltak olyan emberek, akiket parittyásoknak hívtak.Az ellenségeiket parittyakövekkel és az ivóvízkutak elszennyezésével győzték le (lásd 2 Kir.3:25). Mindannyian ismerünk embereket, aki vádaskodnak, ítélkeznek, kritizálnak, és hibákat keresnek másokban. Biztosan nem szeretnénk ilyen parittyásokat az életünkben és mi magunk sem szeretnénk azokká válni.
Ne legyél parittyás, aki a saját vagy mások hitét beszennyezi. Az Istennel töltött idő „élő vízzel” tölt fel (lásd Ján. 7:8).
Meg fogod tanulni, hogyan lehetsz egész nap a bátorítás forrása mások számára.
Fordította: Szabó Diana En Arnoud Jan és Antal Orsolya
2015. január 23., péntek
Részlet Kenneth E. Hagin: Zoe c. könyvéből
A könyv bevezetőjeként Hagin próféciája olvasható:
"Ne váljatok bátortalanná, ha az Igazság nem világosodott meg azonnal számotokra,hanem gondolkodjatok tovább az Igének a tényein!
Minél inkább azon elmélkedtek, ami meg van írva és minél inkább gondolkodtok azokon az elhangzó dolgokon, amelyeket kenet alatt és a Szellem inspirációjára mondanak, apránként annál inkább valóság lesz számotokra.
Ahogy a bensőtökben,a szellemetekben és a belső emberetekben alakot és formát önt, átfogja alakítani a saját szellemeteket, és nem lesztek többé már nyápicok szellemileg, hanem erőssé váltok és képesek lesztek úgy megállni és elvégezni az Úrnak a munkáját, amelyre el lettetek hívva és képesek lesztek úgy irányítani, uralkodni és dominálni az életben, ahogy egy király Jézus Krisztus által.
Ezért ne forduljatok el Tőle, még akkor sem, ha nem teljesen értitek vagy látjátok a dolgokat.
De hagyjátok az elméteket nyitottan és a szellemeteket fogékonyan és mondjátok az Úrnak: "Ó, áldott Szent Szellem fedd fel az Igazságot a szellememnek, hogy megállhassak az Atya ellátásának a teljességében, mert Ő az én Mennyei Atyám." Én szeretem őt és ő szeret engem."
Így azzá fogtok válni, amelyre ő már elrendelt titeket, amellyé válnotok kellene és fel fog emelni az Isten fiának a teljes kiváltságai, jogai, tekintélye és uralkodásának a szintjére.
Örüljetek és örvendezzetek és szóljátok már előre a hitnek a beszédét!
Szóljatok azokhoz a körülményekhez, amelyek megkötöztek benneteket és parancsoljátok meg nekik, hogy hagyjanak el titeket és így fel lesztek oldva alóluk.
Szóljatok a viharnak, hogy eltűnjön az életeteknek a látóhatáráról és mondjátok neki: "Hallgass, némulj el!" és nyugalom lesz.
Ismerjétek meg ami a tiétek és cselekedjetek annak módja szerint és valóban a tiétek lesz.
Köszönöm Úr Jézus!
Kenneth E. Hagin próféciája
1980 Október 19.
Oklahoma, Tulsa"
Fordította: Kárpule Ferenc
"Ne váljatok bátortalanná, ha az Igazság nem világosodott meg azonnal számotokra,hanem gondolkodjatok tovább az Igének a tényein!
Minél inkább azon elmélkedtek, ami meg van írva és minél inkább gondolkodtok azokon az elhangzó dolgokon, amelyeket kenet alatt és a Szellem inspirációjára mondanak, apránként annál inkább valóság lesz számotokra.
Ahogy a bensőtökben,a szellemetekben és a belső emberetekben alakot és formát önt, átfogja alakítani a saját szellemeteket, és nem lesztek többé már nyápicok szellemileg, hanem erőssé váltok és képesek lesztek úgy megállni és elvégezni az Úrnak a munkáját, amelyre el lettetek hívva és képesek lesztek úgy irányítani, uralkodni és dominálni az életben, ahogy egy király Jézus Krisztus által.
Ezért ne forduljatok el Tőle, még akkor sem, ha nem teljesen értitek vagy látjátok a dolgokat.
De hagyjátok az elméteket nyitottan és a szellemeteket fogékonyan és mondjátok az Úrnak: "Ó, áldott Szent Szellem fedd fel az Igazságot a szellememnek, hogy megállhassak az Atya ellátásának a teljességében, mert Ő az én Mennyei Atyám." Én szeretem őt és ő szeret engem."
Így azzá fogtok válni, amelyre ő már elrendelt titeket, amellyé válnotok kellene és fel fog emelni az Isten fiának a teljes kiváltságai, jogai, tekintélye és uralkodásának a szintjére.
Örüljetek és örvendezzetek és szóljátok már előre a hitnek a beszédét!
Szóljatok azokhoz a körülményekhez, amelyek megkötöztek benneteket és parancsoljátok meg nekik, hogy hagyjanak el titeket és így fel lesztek oldva alóluk.
Szóljatok a viharnak, hogy eltűnjön az életeteknek a látóhatáráról és mondjátok neki: "Hallgass, némulj el!" és nyugalom lesz.
Ismerjétek meg ami a tiétek és cselekedjetek annak módja szerint és valóban a tiétek lesz.
Köszönöm Úr Jézus!
Kenneth E. Hagin próféciája
1980 Október 19.
Oklahoma, Tulsa"
Fordította: Kárpule Ferenc
Rodney H. Browne - Jézus Krisztus
Jézus mindenható:
Mert egy gyermek születik nékünk, fiú adatik nékünk, és az uralom az Ő vállán lészen, és hívják nevét: Csodálatosnak, Tanácsosnak, Erős Istennek, Örökkévalóság Atyjának, békesség Fejedelmének. Ézsaiás 9:6
Jézus Isten Fia:
És felelvén az angyal monda néki: A Szent Szellem száll tereád és a Magasságosnak ereje árnyékoz meg téged; azért ami születik is szentnek hívatik, Isten Fiának. Lukács 1:35
Jézus Isten:
Ímé a szűz fogan méhében és szül fiat, és Annak nevét Immanuelnek nevezik, ami azt jelenti: Velünk az Isten. Máté 1:23
Kezdetben volt az Ige, és az Ige volt az Istennél, és Isten volt az Ige. 2 Ez kezdetben az Istennél volt. 3 Minden Őáltala lett, és Nála nélkül semmi sem lett, ami lett. 4 Őbenne volt az élet, és az élet volt az emberek világossága; 5 És a világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be azt. János 1:1-5
Jézus a Messiás:
Monda Néki az asszony: Tudom, hogy Messiás jő, Aki Krisztusnak mondatik; mikor Az eljő, megjelent nékünk mindent. 26 Monda néki Jézus: Én vagyok az, Aki veled beszélek. János 4:25-26
Jézus Bíró:
Mert az Atya nem ítél senkit, hanem az ítéletet egészen a Fiúnak adta. János 5:22
Jézusnak hatalma van a démonok felett:
És mindnyájan elálmélkodának, annyira, hogy egymás között kérdezgeték, mondván: Mi ez? Micsoda új tudomány ez, hogy hatalommal parancsol a tisztátalan szellemeknek is, és engedelmeskednek Néki?Márk 1:27
Jézus életet ad:
A tolvaj nem egyébkért jő, hanem hogy lopjon és öljönés pusztítson; Én azért jöttem, hogy életük legyen, és bővölködjenek. János 10:10
Jézus a jó Pásztor:
Én vagyok a jó Pásztor: a jó pásztor életét adja a juhokért. János 10:11
Jézus az egyetlen út Istenhez:
Monda néki Jézus: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csak Énáltalam.János 14:6
Jézus az élet szerzője:
Az életnek Fejedelmét pedig megölétek; Akit az Isten feltámasztott a halálból, minek mi vagyunk bizonyságai. Apostolok Cselekedetei 3:15
Jézus Isten bölcsessége:
Mert minekutána az Isten bölcsességében nem ismerte meg a világ a bölcsesség által az Istent, tetszék az Istennek, hogy az igehirdetés bolondsága által tartsa meg a hívőket. 22 Mert egyfelől a zsidók jelt kívánnak, másfelől a görögök bölcsességet keresnek. 1 Korinthus 1:21-24
Jézus az Egyház Feje:
Mert a férj feje a feleségének, mint a Krisztus is feje az Egyháznak, és ugyanő megtartója a Testnek.Efézus 5:23
Jézus a legmagasabb tekintély:
Annakokáért az Isten is felmagasztalá Őt és ajándékoza Néki oly nevet, amely minden név fölött való; 10 Hogy a Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és föld alatt valóké. 11 És minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére. Filippi 2:9-11
Jézus a Teremtő:
Aki képe a láthatatlan Istennek, minden teremtménynek előtte született; 16 Mert Őbenne teremtetett minden, ami van a mennyekben és a földön, láthatók és láthatatlanok, akár királyi székek, akár uraságok, akár fejedelemségek, akár hatalmasságok; mindenek Őáltala és Őreá nézve teremttettek.Kolossé 1:15-16
Jézus hűséges:
Ha hitetlenkedünk, Ő hű marad: Ő magát meg nem tagadhatja. 2 Timótheus 2:13
Jézus újra eljön:
Várván ama boldog reménységet és a nagy Istennek és megtartó Jézus Krisztusunknak dicsősége megjelenését. Títus 2:13
Jézus bűntelen:
Mert nem oly főpapunk van, aki nem tudna megindulni gyarlóságainkon, hanem Aki megkísértetett mindenekben, hozzánk hasonlóan, kivéve a bűnt. Zsidókhoz írt levél 4:15
Jézus szent:
Mert ilyen főpap illetett minket, szent, ártatlan, szeplőtelen, a bűnösöktől elválasztott, és Aki az egeknél magasságosabb lett. Zsidókhoz írt levél 7:26
Jézus a különböző világkorszakok Királya:
És énekelték Mózesnek az Isten szolgájának énekét, és a Báránynak énekét, ezt mondván: Nagyok és csodálatosak a Te dolgaid, Mindenható Úr Isten; igazságosak és igazak a Te útaid, óh szentek Királya.Jelenések 15:3
Jézus Isten Báránya:
És templomot nem láttam abban: mert az Úr, a Mindenható Isten annak temploma, és a Bárány.Jelenések 21:22
Mert egy gyermek születik nékünk, fiú adatik nékünk, és az uralom az Ő vállán lészen, és hívják nevét: Csodálatosnak, Tanácsosnak, Erős Istennek, Örökkévalóság Atyjának, békesség Fejedelmének. Ézsaiás 9:6
Jézus Isten Fia:
És felelvén az angyal monda néki: A Szent Szellem száll tereád és a Magasságosnak ereje árnyékoz meg téged; azért ami születik is szentnek hívatik, Isten Fiának. Lukács 1:35
Jézus Isten:
Ímé a szűz fogan méhében és szül fiat, és Annak nevét Immanuelnek nevezik, ami azt jelenti: Velünk az Isten. Máté 1:23
Kezdetben volt az Ige, és az Ige volt az Istennél, és Isten volt az Ige. 2 Ez kezdetben az Istennél volt. 3 Minden Őáltala lett, és Nála nélkül semmi sem lett, ami lett. 4 Őbenne volt az élet, és az élet volt az emberek világossága; 5 És a világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be azt. János 1:1-5
Jézus a Messiás:
Monda Néki az asszony: Tudom, hogy Messiás jő, Aki Krisztusnak mondatik; mikor Az eljő, megjelent nékünk mindent. 26 Monda néki Jézus: Én vagyok az, Aki veled beszélek. János 4:25-26
Jézus Bíró:
Mert az Atya nem ítél senkit, hanem az ítéletet egészen a Fiúnak adta. János 5:22
Jézusnak hatalma van a démonok felett:
És mindnyájan elálmélkodának, annyira, hogy egymás között kérdezgeték, mondván: Mi ez? Micsoda új tudomány ez, hogy hatalommal parancsol a tisztátalan szellemeknek is, és engedelmeskednek Néki?Márk 1:27
Jézus életet ad:
A tolvaj nem egyébkért jő, hanem hogy lopjon és öljönés pusztítson; Én azért jöttem, hogy életük legyen, és bővölködjenek. János 10:10
Jézus a jó Pásztor:
Én vagyok a jó Pásztor: a jó pásztor életét adja a juhokért. János 10:11
Jézus az egyetlen út Istenhez:
Monda néki Jézus: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csak Énáltalam.János 14:6
Jézus az élet szerzője:
Az életnek Fejedelmét pedig megölétek; Akit az Isten feltámasztott a halálból, minek mi vagyunk bizonyságai. Apostolok Cselekedetei 3:15
Jézus Isten bölcsessége:
Mert minekutána az Isten bölcsességében nem ismerte meg a világ a bölcsesség által az Istent, tetszék az Istennek, hogy az igehirdetés bolondsága által tartsa meg a hívőket. 22 Mert egyfelől a zsidók jelt kívánnak, másfelől a görögök bölcsességet keresnek. 1 Korinthus 1:21-24
Jézus az Egyház Feje:
Mert a férj feje a feleségének, mint a Krisztus is feje az Egyháznak, és ugyanő megtartója a Testnek.Efézus 5:23
Jézus a legmagasabb tekintély:
Annakokáért az Isten is felmagasztalá Őt és ajándékoza Néki oly nevet, amely minden név fölött való; 10 Hogy a Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és föld alatt valóké. 11 És minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére. Filippi 2:9-11
Jézus a Teremtő:
Aki képe a láthatatlan Istennek, minden teremtménynek előtte született; 16 Mert Őbenne teremtetett minden, ami van a mennyekben és a földön, láthatók és láthatatlanok, akár királyi székek, akár uraságok, akár fejedelemségek, akár hatalmasságok; mindenek Őáltala és Őreá nézve teremttettek.Kolossé 1:15-16
Jézus hűséges:
Ha hitetlenkedünk, Ő hű marad: Ő magát meg nem tagadhatja. 2 Timótheus 2:13
Jézus újra eljön:
Várván ama boldog reménységet és a nagy Istennek és megtartó Jézus Krisztusunknak dicsősége megjelenését. Títus 2:13
Jézus bűntelen:
Mert nem oly főpapunk van, aki nem tudna megindulni gyarlóságainkon, hanem Aki megkísértetett mindenekben, hozzánk hasonlóan, kivéve a bűnt. Zsidókhoz írt levél 4:15
Jézus szent:
Mert ilyen főpap illetett minket, szent, ártatlan, szeplőtelen, a bűnösöktől elválasztott, és Aki az egeknél magasságosabb lett. Zsidókhoz írt levél 7:26
Jézus a különböző világkorszakok Királya:
És énekelték Mózesnek az Isten szolgájának énekét, és a Báránynak énekét, ezt mondván: Nagyok és csodálatosak a Te dolgaid, Mindenható Úr Isten; igazságosak és igazak a Te útaid, óh szentek Királya.Jelenések 15:3
Jézus Isten Báránya:
És templomot nem láttam abban: mert az Úr, a Mindenható Isten annak temploma, és a Bárány.Jelenések 21:22
David Yonggi Cho - Az Úr imája - Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben 6.
3. Amikor Isten Atyánkká lesz
Gondoltál-e már azokra a változásokra és áldásokra, amelyeket mi - akik szellemben egykor halottak voltunk - kaptunk meg, amikor Krisztus vérének erejébe vetett hitünk által megelevenedtünk? Megízlelted-e valaha a határtalan örömöt és az örökkévaló reménységet? Megtapasztaltad-e már a sziklaszilárd bátorságot?
Isten, a mi jó Atyánk sokkal jobb, mint bármelyik földi apa, még ha az csodálatos tulajdonságokkal is rendelkezik.
Amikor Istent, az Atyát helyezzük gondolataink középpontjába, megérezzük az Ő szeretetét és képességeit. Atyánk szeretettel dorgál, bátorít minket, és nagy várakozással tekint ránk. Megbocsát nekünk és megvigasztal, amikor bajban vagyunk. Isten ilyen Atya, sőt még több. Ő az igazságosság Atyja és a szeretet Atyja, ő az erő és a gondviselés Atyja is. Amikor Jézus atyának mutatta be Istent, egy drámai példát használt fel:
„Avagy ki az közületek, áld ha az ő fia kenyeret kér tőle, követ ad néki? És ha halat kér, vajon kígyót ad-e néki? Ha azért ti gonosz létetekre tudtok a ti fiaitoknak jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ad a ti mennyei Atyátok jókat azoknak, akik kérnek tőle? " (Mát 7,9-11)
Egy pillanatra hunyd le a szemed, és gondolj a tékozló fiúra! Képzeld el azt a jelenetet, amikor a fiú az otthona felé tart, ahol a gyermekkorát töltötte. Emlékszel? Egy hálátlan és önző testvér volt. Eltékozolta örökségét, nyomorúságos lett az élete, és el kellett tűrnie, hogy az emberek lenézik és megvetik. Naponta többször elnyomta magában azt a vágyat, hogy megforduljon és visszamenjen, vagy egyszerűen csak feladja. Végül is elindult hazafelé, és szülőfaluja határához érkezve már szinte hallotta is a falubeliek zuhogó vízeséshez hasonló suttogását és csúfolódását, szinte látta megvetéstől perzselő tekintetüket.
Amikor azonban elérte a falu határát, az édesapja köszöntötte őt tárt karokkal. Nem a törvénykező bátyja, se nem egy pletykás falubeli asszony volt az első személy, akivel találkozott, hanem az ő szerető, irgalmas atyjával, akit apai szeretete vezetett fia elé. Fia szánalmas külsejét látva az apa odaszaladt hozzá, nyakába borult és megcsókolta. A fiút furdalta a lelkiismeret, és megalázkodott: arra kérte apját, fogadja fel Őt egyik béresének.
Gondoltál-e már azokra a változásokra és áldásokra, amelyeket mi - akik szellemben egykor halottak voltunk - kaptunk meg, amikor Krisztus vérének erejébe vetett hitünk által megelevenedtünk? Megízlelted-e valaha a határtalan örömöt és az örökkévaló reménységet? Megtapasztaltad-e már a sziklaszilárd bátorságot?
Isten, a mi jó Atyánk sokkal jobb, mint bármelyik földi apa, még ha az csodálatos tulajdonságokkal is rendelkezik.
Amikor Istent, az Atyát helyezzük gondolataink középpontjába, megérezzük az Ő szeretetét és képességeit. Atyánk szeretettel dorgál, bátorít minket, és nagy várakozással tekint ránk. Megbocsát nekünk és megvigasztal, amikor bajban vagyunk. Isten ilyen Atya, sőt még több. Ő az igazságosság Atyja és a szeretet Atyja, ő az erő és a gondviselés Atyja is. Amikor Jézus atyának mutatta be Istent, egy drámai példát használt fel:
„Avagy ki az közületek, áld ha az ő fia kenyeret kér tőle, követ ad néki? És ha halat kér, vajon kígyót ad-e néki? Ha azért ti gonosz létetekre tudtok a ti fiaitoknak jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ad a ti mennyei Atyátok jókat azoknak, akik kérnek tőle? " (Mát 7,9-11)
Egy pillanatra hunyd le a szemed, és gondolj a tékozló fiúra! Képzeld el azt a jelenetet, amikor a fiú az otthona felé tart, ahol a gyermekkorát töltötte. Emlékszel? Egy hálátlan és önző testvér volt. Eltékozolta örökségét, nyomorúságos lett az élete, és el kellett tűrnie, hogy az emberek lenézik és megvetik. Naponta többször elnyomta magában azt a vágyat, hogy megforduljon és visszamenjen, vagy egyszerűen csak feladja. Végül is elindult hazafelé, és szülőfaluja határához érkezve már szinte hallotta is a falubeliek zuhogó vízeséshez hasonló suttogását és csúfolódását, szinte látta megvetéstől perzselő tekintetüket.
Amikor azonban elérte a falu határát, az édesapja köszöntötte őt tárt karokkal. Nem a törvénykező bátyja, se nem egy pletykás falubeli asszony volt az első személy, akivel találkozott, hanem az ő szerető, irgalmas atyjával, akit apai szeretete vezetett fia elé. Fia szánalmas külsejét látva az apa odaszaladt hozzá, nyakába borult és megcsókolta. A fiút furdalta a lelkiismeret, és megalázkodott: arra kérte apját, fogadja fel Őt egyik béresének.
Meglepetésére az édesapja arra utasította a szolgákat, hogy a legjobb köntösbe öltöztessék fel, gyűrűt húzzanak az ujj ára, és cipőt a feldagadt lábára. Leöletett egy borjút, és lakomát rendezett.
Az apa hangos szóval kijelentette a falubelieknek: „együnk és vigadjunk. Mert ez az én fiam meghalt és feltámadott; elveszett és megtaláltatott. " (Luk 15,23-24) Ezután bőséges lakomával megünnepelték az atya és a fiú kapcsolatának helyreállását. Kapcsolatuk megújulását az atya kezdeményezte azzal, hogy "az én fiamnak" nevezte.
Hasonló drámai változás történik Isten és közöttünk is. Istent nem mi szólítjuk először „Atyának". Előbb Isten szólít minket „gyermekének". Ez Isten kegyelme, amit ingyen ad, semmit sem vár viszonzásul érte.
Az apa hangos szóval kijelentette a falubelieknek: „együnk és vigadjunk. Mert ez az én fiam meghalt és feltámadott; elveszett és megtaláltatott. " (Luk 15,23-24) Ezután bőséges lakomával megünnepelték az atya és a fiú kapcsolatának helyreállását. Kapcsolatuk megújulását az atya kezdeményezte azzal, hogy "az én fiamnak" nevezte.
Hasonló drámai változás történik Isten és közöttünk is. Istent nem mi szólítjuk először „Atyának". Előbb Isten szólít minket „gyermekének". Ez Isten kegyelme, amit ingyen ad, semmit sem vár viszonzásul érte.
2015. január 22., csütörtök
Németh Sándor: Szükség van-e tisztelet törvényre?
A párizsi terrormerénylet áldozatait is felelőssé tevő politikusok, egyházi emberek ürügyül használják a tragikus eseményeket arra, hogy a vallások iránti tiszteletet jogszabályokkal is védelem alá helyezzék. A tisztelet törvény felvetése szerencsétlen ötlet, ami az iszlamistáknak ad igazat a muszlim tradíció és az európai szabadságjogok közötti konfliktusban. Az elmúlt napokban a párizsi mészárlással kapcsolatban a muszlim hittudósok, imámok által megfogalmazott állásfoglalások is nyilvánvalóvá tették, hogy vallási rendszerüket és alapítójukat, Mohamedet szentnek és sérthetetlennek akarják elfogadtatni az európai nemzetekkel is. Márpedig kontinensünk kultúrájának egyik alappillére, hogy minden rendszerben, állításban (akár vallásiban is) lehet kételkedni, azt kritizálni, tradícióit revízió alá helyezni, sőt akár kipellengérezni is.
Köztudott, hogy nem mindig volt ez így Európában sem. A vallási tradíciók, dogmák, sőt rendszerek kritizálásáért vagy elutasításáért hosszú évszázadokon keresztül nagy árat kellett fizetniük azoknak, akikben erősebb volt az igazság iránti szeretet, mint a hivatalos, uralkodó vallási rendszer és vezetése iránti lojalitás. Másrészt a keresztényeknek kell leginkább óvakodniuk a hatalmi és spirituális, erkölcsi tekintély szimbiózisától, melynek maga Jézus Krisztus, majd később az apostolok is áldozatai lettek. Jézus Krisztus földi szolgálatának ideje alatt szinte alig múlt el nap, hogy ne kritizálta volna korának hivatalos, hatalom által védett fő vallási áramlatait. Ő ugyan nem volt antijudaista, soha nem szakadt ki Izrael nemzeti keretéből, de a babiloni fogság után kialakult judaizmus tradícióját és annak vezető vallási elitjét rendszeresen és élesen támadta (ahogy ezt tették az ószövetségi próféták is).
Alapvető problémának például azt látta, hogy a vallási uralkodó elit az istentiszteletet és a vallási gyakorlatot csupán eszközként használja arra, hogy hataloméhségét kielégítse, jólétét, társadalmi megbecsülését fenntartsa. Ezzel szemben Jézus nem papok, rabbik, lelkészek, hanem Isten eljövendő országát hirdette, akinek a tisztelete személyének, valós nagyságának, értékeinek és tekintélyének szabad döntésen alapuló méltánylásán nyugszik. A Názáreti tudomásul vette, ha elutasították, személyének, szolgálatának káromlásával szemben határozottan, de sohasem erőszakosan érvelt ellenfelei előtt. És azoknak is megbocsátott már a golgotai kereszten, akik Pilátustól követelték a megfeszítését.
Miért elfogadhatatlan egy hívő számára bizonyos vallási szimbólumok kiemelt védelme? Először is a vallás eredeti rendeltetése (legalábbis a zsidó–keresztény felfogás szerint) Isten személyének és teremtményeinek, embereknek a szeretete és tisztelete. A két nagy parancsolat az Ó- és az Újszövetségben is ugyanaz. A vallási rendszerek tekintélye és tisztelete akkor igazságos és reális, ha az arányos tényleges spirituális és erkölcsi értékeikkel, társadalmi jelentőségükkel, érdemeikkel. Vagyis a vallási rendszerek vezetői, képviselői sem a követőiket, sem a kívülvalókat nem kötelezhetik arra, hogy érték, teljesítmény nélkül vagy a fölött, pusztán azért, mert szervezetük történelmi, vallási jellegű, méltánylásban részesítsék. Ráadásul olyan esetben is, amikor egyértelműen megsértik azokat a klasszikus humanista elveket, amelyek évezredek óta az emberi együtt-élés legalapvetőbb normáit jelentik.
A szólás szabadságának a korlátai ma is be vannak építve a hatályos jogszabályokba. A vallásoknak, különösen a kereszténységnek csak kárt okozna, ha állami törvények garantálnák bizonyos vallási szimbólumaik védelmét, vagy tartanák fenn társadalmi tekintélyüket. Az államegyházi státusz egyetlen főáramú keresztény felekezet javát sem szolgálta az elmúlt több mint másfél évezred során. Sőt ellehetetlenítette a kereszténység átfogó, minden részletre kiterjedő megújulását. A keresztény politikusoknak nem szabad elfeledkezni arról, hogy névadójukat pontosan azért ítélték halálra és feszítették keresztre, mert jogos valláskritikáját a korabeli hatalmi, vallási elit képviselői blaszfémiának állították be. Jézus tanítványai, apostolai sem igényeltek a római impériumtól semmiféle kiemelt védelmet. Csupán azt várták el a hatalmasságoktól, hogy igazságosan járjanak el velük szemben, és ne a vallási ellenfeleik szándékait teljesítsék.
A konstantinuszi fordulatig a keresztény egyháznak blaszfémiák, üldözések kereszttüzében is azért sikerült az emberek tiszteletét megnyerni, mert volt mit méltányolni, csodálni bennük. Ezt – általánosságban véve – egyre kevésbé lehet elmondani az államegyház státuszába beemelt kereszténységről. Az sem véletlen, hogy a kereszténység jelen korunkban Európában van a legmélyebb krízisben. Az ebből kivezető utat nem az „adj több tiszteletet a kereszténységnek” jogszabályok jelentik. A kereszténység képes szabad, demokratikus országokban hatékonyan működni, ahol a vallást és képviselőit szabadon lehet kritizálni, és nem tiltják jogszabályok a vallási hovatartozás, felfogás megváltoztatását, a megtérést vagy akár Isten Igéjét követő életmódot. Azok a keresztény felekezetek pedig, akik az államtól, kormányoktól várják el, hogy templomaikat, intézményeiket emberekkel töltsék meg, és vallási rendszerük tiszteletét jogszabályokkal kényszerítsék rá a polgárokra, mindig is a hitélet szellemi megújulásának sírásói voltak és lesznek a jövőben is.
Isteni kizárólagosság
A vallási rendszerek tiszteletének egyik fő problémája abból származik, hogy Isten a saját létezéséről több évezred óta nem adott empirikus igazolást az emberiségnek. Egymásnak ellentmondó vallási állításokról pedig egy laikus nehezen tudja megállapítani egzakt módon azok valóságtartalmát. Olyan valakit vagy valamit tisztelni, melynek létezéséről, igazságtartalmáról nincs, vagy annak éppen az ellenkezőjéről van meggyőződve az ember, szervilis magatartás. Ilyen, az emberi méltóságot semmibe vevő, megalázó helyzetbe a zsarnokságok, totalitárius rendszerek kényszerítették az embereket. Erről azért szereztünk némi tapasztalatot a szocializmus érája alatt. A néhai április 4-ei vagy a nagy októberi szocialista forradalom ünnepségein diákként elszenvedett kényszereket ostobaság átkeresztelni, keresztény színezettel felöltöztetni, áthagyományozni és rákényszeríteni más világnézetű emberekre. Ez a kereszténység végleges halálát jelentené.
Mindaddig, amíg Isten létezése nem lesz tudományos tény az emberiség előtt, jobban tesszük mi hívők, ha küzdünk a vallástalan ellenfeleink szólásszabadságáért, hogy ellenvéleményüket, kritikájukat szabadon, félelem nélkül fogalmazhassák meg velünk szemben is. Még akkor is, ha az igaztalan, fájdalmas vagy megszégyenítő. Az elmúlt három évtized során volt szerencsém elszenvedni ilyeneket, de nem lettem a szólásszabadság ellensége, hanem még inkább annak használója. A valláskritikáknak és blaszfémiáknak a leggyakoribb kiváltó oka nem is az Isten létezése empirikus bizonyítékának a hiánya, hanem az a sok ostoba, értelmetlen szokás, babonaság, képmutatás, amit a kívülvalók tapasztalnak vallásos köreinkből. Az ellenséges kritikák pozitív szerepet játszhatnak az ezektől való megtisztulásban, különösen olyan esetekben, ha azokat a jobbítás szándéka motiválja.
Minden vallásnak jogában áll saját meggyőződését abszolút igazságként hirdetni, képviselni, saját hitigazságait és hőseit értékesebbnek tartani más vallási rendszerekkel szemben is. A Biblia Istene kizárólagos, abszolút tekintéllyel szólt magáról, és ezzel együtt kizárta minden más istenség létezését. Az Exodus során Izraelnek átadott parancsolataiban a más nemzeti, vallási rendszerekkel szemben határozza meg önmagát, amikor is kijelenti, hogy ő az egyedüli igaz Isten, aki Izraelt megszabadította, és idegen istenek, bálványok tiszteletének a tilalmát elrendelte. A Szentírás könyvei a judaizmus és a kereszténység torzulásait és a különböző nemzeti, vallási rendszerek kritikáit és negatív értékítéleteit is tartalmazzák. Már a Tízparancsolat első parancsolatai is elválasztják az igaz istenképet a többi vallási istenképtől. Az Exodus tíz csapása az egyiptomi isteneket is sújtotta, ezek vallási szokásainak, tradícióinak a követése a zsidók számára tilos volt.
A Biblia nem a vallások, hanem az emberek tiszteletét hangsúlyozza. A vallásnak pedig az Isten és az emberek tiszteletét kell szolgálnia. A különböző vallások paranoid védelmében a félelem is központi motiváció, amely az isten létezésével kapcsolatos belső bizonytalanságból ered. A Biblia Istenének védelme azt a célt szolgálta, hogy az emberekben kialakított istenkép a kinyilatkoztatott igazságon és ne az emberek által önkényesen kialakított fogalmakon alapuljon. A vallások ezért nem voltak soha statikus állapotban, mindig változnak, mozgásban vannak, átalakulnak. Ez igaz a zsidó–keresztény kinyilatkoztatáson alapuló hitigazságok interpretációira is, melyek igazságtartalmát és ortodox értelmezését a Messiás visszajövetele fogja bizonyítani, s ezáltal Isten jelenlétének empirikus igazolása is lesz a Földön a zsidó–keresztény reménység szerint.
A vallások egymással is vetekednek, hogy egyre több embert megnyerjenek, ezekből azonban nem feltétlenül származnak vallásháborúk, véres leszámolások, megtorlások. Különösen akkor nem, ha vallási hovatartozástól függetlenül a különböző vallások követői megtanulják egymás emberi méltóságát tisztelni. A keresztény politikusoknak tisztában kell lenniük azzal is, hogy az evangélium hirdetése szólás- és vallásszabadságot feltételez. Ahol ez nincs meg, ott vallási elnyomás van, hiszen az emberek nem újíthatják meg, nem változtathatják meg Istenről alkotott felfogásukat, holott a történelem tanúsága szerint egyetlenegy vallási felekezet sem mondhatja magáról, hogy birtokolja és hitelesen képviseli a földön Isten teljes igazságát, természetét. Ebből a tényből következően a polgárok számára biztosítani kell, hogy szabad választásuk alapján keressék boldogulásukat, üdvösségüket, és kutassanak Isten után. Tragikus hiba lenne megismételni az uralkodó felekezetekhez való röghözkötésüket.
A párizsi tragédia egyik legmegrendítőbb kihívása szerintem az, hogy feladjuk-e olyan vallási rendszerekkel szembeni kritikánkat, elutasításunkat, amelyek nem felelnek meg sem az Istenről alkotott képünknek, sem az emberi szabadság iránti igényünknek. A korai apostoli egyház azért is volt sikeres, mert még az államhatalmi védelem alatt álló római istenektől való megtérésre is fel merte szólítani a hallgatóságot. Pál apostol például Lisztrában a Jupiter kultuszából való megtérést hirdette, és hiábavalóságnak nevezte a neki bemutatott áldozatot. Igaz, hogy utána a város polgárai megkövezték, de felállt és továbbra is bátran hirdette azt, akiről teljes meggyőződést kapott karizmatikus megtapasztalás által. Athénban, a görög kultúra szentélyében arra szólította fel a görögöket, hogy a tudatlanságon alapuló vallási rendszereikből térjenek meg, és ne keverjék össze az emberek és a bálványszobrok méltóságát. A hallgatóság soraiból sokan nem fogadták el Pál üzenetét, de humanista elveket követve toleránsan viszonyultak hozzá, és nem kövezték meg. De akár Jézusra is visszautalhatunk, aki Sikárban egy szamariai asszonnyal beszélgetve világossá tette, hogy egy olyan agnosztikus vallás követője, amelyben nincs istenismeret. Az ilyen vallási rendszert Jézus hatástalannak és értelmetlennek tartotta. Ezen a téren a világ sajnos nem sokat változott. Most is számos vallási rendszer áll Isten keresésének és megismerésének útjában, és az is előfordul, hogy sem a vallásuk kialakulásával, sem annak alapítójával kapcsolatos tényközlést nem akarják engedélyezni.
Köztudott, hogy nem mindig volt ez így Európában sem. A vallási tradíciók, dogmák, sőt rendszerek kritizálásáért vagy elutasításáért hosszú évszázadokon keresztül nagy árat kellett fizetniük azoknak, akikben erősebb volt az igazság iránti szeretet, mint a hivatalos, uralkodó vallási rendszer és vezetése iránti lojalitás. Másrészt a keresztényeknek kell leginkább óvakodniuk a hatalmi és spirituális, erkölcsi tekintély szimbiózisától, melynek maga Jézus Krisztus, majd később az apostolok is áldozatai lettek. Jézus Krisztus földi szolgálatának ideje alatt szinte alig múlt el nap, hogy ne kritizálta volna korának hivatalos, hatalom által védett fő vallási áramlatait. Ő ugyan nem volt antijudaista, soha nem szakadt ki Izrael nemzeti keretéből, de a babiloni fogság után kialakult judaizmus tradícióját és annak vezető vallási elitjét rendszeresen és élesen támadta (ahogy ezt tették az ószövetségi próféták is).
Alapvető problémának például azt látta, hogy a vallási uralkodó elit az istentiszteletet és a vallási gyakorlatot csupán eszközként használja arra, hogy hataloméhségét kielégítse, jólétét, társadalmi megbecsülését fenntartsa. Ezzel szemben Jézus nem papok, rabbik, lelkészek, hanem Isten eljövendő országát hirdette, akinek a tisztelete személyének, valós nagyságának, értékeinek és tekintélyének szabad döntésen alapuló méltánylásán nyugszik. A Názáreti tudomásul vette, ha elutasították, személyének, szolgálatának káromlásával szemben határozottan, de sohasem erőszakosan érvelt ellenfelei előtt. És azoknak is megbocsátott már a golgotai kereszten, akik Pilátustól követelték a megfeszítését.
Miért elfogadhatatlan egy hívő számára bizonyos vallási szimbólumok kiemelt védelme? Először is a vallás eredeti rendeltetése (legalábbis a zsidó–keresztény felfogás szerint) Isten személyének és teremtményeinek, embereknek a szeretete és tisztelete. A két nagy parancsolat az Ó- és az Újszövetségben is ugyanaz. A vallási rendszerek tekintélye és tisztelete akkor igazságos és reális, ha az arányos tényleges spirituális és erkölcsi értékeikkel, társadalmi jelentőségükkel, érdemeikkel. Vagyis a vallási rendszerek vezetői, képviselői sem a követőiket, sem a kívülvalókat nem kötelezhetik arra, hogy érték, teljesítmény nélkül vagy a fölött, pusztán azért, mert szervezetük történelmi, vallási jellegű, méltánylásban részesítsék. Ráadásul olyan esetben is, amikor egyértelműen megsértik azokat a klasszikus humanista elveket, amelyek évezredek óta az emberi együtt-élés legalapvetőbb normáit jelentik.
A szólás szabadságának a korlátai ma is be vannak építve a hatályos jogszabályokba. A vallásoknak, különösen a kereszténységnek csak kárt okozna, ha állami törvények garantálnák bizonyos vallási szimbólumaik védelmét, vagy tartanák fenn társadalmi tekintélyüket. Az államegyházi státusz egyetlen főáramú keresztény felekezet javát sem szolgálta az elmúlt több mint másfél évezred során. Sőt ellehetetlenítette a kereszténység átfogó, minden részletre kiterjedő megújulását. A keresztény politikusoknak nem szabad elfeledkezni arról, hogy névadójukat pontosan azért ítélték halálra és feszítették keresztre, mert jogos valláskritikáját a korabeli hatalmi, vallási elit képviselői blaszfémiának állították be. Jézus tanítványai, apostolai sem igényeltek a római impériumtól semmiféle kiemelt védelmet. Csupán azt várták el a hatalmasságoktól, hogy igazságosan járjanak el velük szemben, és ne a vallási ellenfeleik szándékait teljesítsék.
A konstantinuszi fordulatig a keresztény egyháznak blaszfémiák, üldözések kereszttüzében is azért sikerült az emberek tiszteletét megnyerni, mert volt mit méltányolni, csodálni bennük. Ezt – általánosságban véve – egyre kevésbé lehet elmondani az államegyház státuszába beemelt kereszténységről. Az sem véletlen, hogy a kereszténység jelen korunkban Európában van a legmélyebb krízisben. Az ebből kivezető utat nem az „adj több tiszteletet a kereszténységnek” jogszabályok jelentik. A kereszténység képes szabad, demokratikus országokban hatékonyan működni, ahol a vallást és képviselőit szabadon lehet kritizálni, és nem tiltják jogszabályok a vallási hovatartozás, felfogás megváltoztatását, a megtérést vagy akár Isten Igéjét követő életmódot. Azok a keresztény felekezetek pedig, akik az államtól, kormányoktól várják el, hogy templomaikat, intézményeiket emberekkel töltsék meg, és vallási rendszerük tiszteletét jogszabályokkal kényszerítsék rá a polgárokra, mindig is a hitélet szellemi megújulásának sírásói voltak és lesznek a jövőben is.
Isteni kizárólagosság
A vallási rendszerek tiszteletének egyik fő problémája abból származik, hogy Isten a saját létezéséről több évezred óta nem adott empirikus igazolást az emberiségnek. Egymásnak ellentmondó vallási állításokról pedig egy laikus nehezen tudja megállapítani egzakt módon azok valóságtartalmát. Olyan valakit vagy valamit tisztelni, melynek létezéséről, igazságtartalmáról nincs, vagy annak éppen az ellenkezőjéről van meggyőződve az ember, szervilis magatartás. Ilyen, az emberi méltóságot semmibe vevő, megalázó helyzetbe a zsarnokságok, totalitárius rendszerek kényszerítették az embereket. Erről azért szereztünk némi tapasztalatot a szocializmus érája alatt. A néhai április 4-ei vagy a nagy októberi szocialista forradalom ünnepségein diákként elszenvedett kényszereket ostobaság átkeresztelni, keresztény színezettel felöltöztetni, áthagyományozni és rákényszeríteni más világnézetű emberekre. Ez a kereszténység végleges halálát jelentené.
Mindaddig, amíg Isten létezése nem lesz tudományos tény az emberiség előtt, jobban tesszük mi hívők, ha küzdünk a vallástalan ellenfeleink szólásszabadságáért, hogy ellenvéleményüket, kritikájukat szabadon, félelem nélkül fogalmazhassák meg velünk szemben is. Még akkor is, ha az igaztalan, fájdalmas vagy megszégyenítő. Az elmúlt három évtized során volt szerencsém elszenvedni ilyeneket, de nem lettem a szólásszabadság ellensége, hanem még inkább annak használója. A valláskritikáknak és blaszfémiáknak a leggyakoribb kiváltó oka nem is az Isten létezése empirikus bizonyítékának a hiánya, hanem az a sok ostoba, értelmetlen szokás, babonaság, képmutatás, amit a kívülvalók tapasztalnak vallásos köreinkből. Az ellenséges kritikák pozitív szerepet játszhatnak az ezektől való megtisztulásban, különösen olyan esetekben, ha azokat a jobbítás szándéka motiválja.
Minden vallásnak jogában áll saját meggyőződését abszolút igazságként hirdetni, képviselni, saját hitigazságait és hőseit értékesebbnek tartani más vallási rendszerekkel szemben is. A Biblia Istene kizárólagos, abszolút tekintéllyel szólt magáról, és ezzel együtt kizárta minden más istenség létezését. Az Exodus során Izraelnek átadott parancsolataiban a más nemzeti, vallási rendszerekkel szemben határozza meg önmagát, amikor is kijelenti, hogy ő az egyedüli igaz Isten, aki Izraelt megszabadította, és idegen istenek, bálványok tiszteletének a tilalmát elrendelte. A Szentírás könyvei a judaizmus és a kereszténység torzulásait és a különböző nemzeti, vallási rendszerek kritikáit és negatív értékítéleteit is tartalmazzák. Már a Tízparancsolat első parancsolatai is elválasztják az igaz istenképet a többi vallási istenképtől. Az Exodus tíz csapása az egyiptomi isteneket is sújtotta, ezek vallási szokásainak, tradícióinak a követése a zsidók számára tilos volt.
A Biblia nem a vallások, hanem az emberek tiszteletét hangsúlyozza. A vallásnak pedig az Isten és az emberek tiszteletét kell szolgálnia. A különböző vallások paranoid védelmében a félelem is központi motiváció, amely az isten létezésével kapcsolatos belső bizonytalanságból ered. A Biblia Istenének védelme azt a célt szolgálta, hogy az emberekben kialakított istenkép a kinyilatkoztatott igazságon és ne az emberek által önkényesen kialakított fogalmakon alapuljon. A vallások ezért nem voltak soha statikus állapotban, mindig változnak, mozgásban vannak, átalakulnak. Ez igaz a zsidó–keresztény kinyilatkoztatáson alapuló hitigazságok interpretációira is, melyek igazságtartalmát és ortodox értelmezését a Messiás visszajövetele fogja bizonyítani, s ezáltal Isten jelenlétének empirikus igazolása is lesz a Földön a zsidó–keresztény reménység szerint.
A vallások egymással is vetekednek, hogy egyre több embert megnyerjenek, ezekből azonban nem feltétlenül származnak vallásháborúk, véres leszámolások, megtorlások. Különösen akkor nem, ha vallási hovatartozástól függetlenül a különböző vallások követői megtanulják egymás emberi méltóságát tisztelni. A keresztény politikusoknak tisztában kell lenniük azzal is, hogy az evangélium hirdetése szólás- és vallásszabadságot feltételez. Ahol ez nincs meg, ott vallási elnyomás van, hiszen az emberek nem újíthatják meg, nem változtathatják meg Istenről alkotott felfogásukat, holott a történelem tanúsága szerint egyetlenegy vallási felekezet sem mondhatja magáról, hogy birtokolja és hitelesen képviseli a földön Isten teljes igazságát, természetét. Ebből a tényből következően a polgárok számára biztosítani kell, hogy szabad választásuk alapján keressék boldogulásukat, üdvösségüket, és kutassanak Isten után. Tragikus hiba lenne megismételni az uralkodó felekezetekhez való röghözkötésüket.
A párizsi tragédia egyik legmegrendítőbb kihívása szerintem az, hogy feladjuk-e olyan vallási rendszerekkel szembeni kritikánkat, elutasításunkat, amelyek nem felelnek meg sem az Istenről alkotott képünknek, sem az emberi szabadság iránti igényünknek. A korai apostoli egyház azért is volt sikeres, mert még az államhatalmi védelem alatt álló római istenektől való megtérésre is fel merte szólítani a hallgatóságot. Pál apostol például Lisztrában a Jupiter kultuszából való megtérést hirdette, és hiábavalóságnak nevezte a neki bemutatott áldozatot. Igaz, hogy utána a város polgárai megkövezték, de felállt és továbbra is bátran hirdette azt, akiről teljes meggyőződést kapott karizmatikus megtapasztalás által. Athénban, a görög kultúra szentélyében arra szólította fel a görögöket, hogy a tudatlanságon alapuló vallási rendszereikből térjenek meg, és ne keverjék össze az emberek és a bálványszobrok méltóságát. A hallgatóság soraiból sokan nem fogadták el Pál üzenetét, de humanista elveket követve toleránsan viszonyultak hozzá, és nem kövezték meg. De akár Jézusra is visszautalhatunk, aki Sikárban egy szamariai asszonnyal beszélgetve világossá tette, hogy egy olyan agnosztikus vallás követője, amelyben nincs istenismeret. Az ilyen vallási rendszert Jézus hatástalannak és értelmetlennek tartotta. Ezen a téren a világ sajnos nem sokat változott. Most is számos vallási rendszer áll Isten keresésének és megismerésének útjában, és az is előfordul, hogy sem a vallásuk kialakulásával, sem annak alapítójával kapcsolatos tényközlést nem akarják engedélyezni.
A párizsi terrormerénylet után egyes vallási vezetők, politikusok teljesíthetetlen követeléssel lépnek fel a szabad világgal szemben. A vallások védelmét a szólásszabadság elé szeretnék helyezni, és a jövőben szankcionálnák a vallások, vallási rendszerek, azok alapítóinak, képviselőnek a kritizálását. Ettől a különleges védelemtől Párizsban és más európai városokban már rég megfosztották a királyokat, a császárokat, sőt a római pápát is. Nem csekély áldozatok árán jutott el civilizációnk a szabadsághoz, amivel ha nem élünk, akkor elveszítjük, ha nem védelmezzük, akkor elorozzák tőlünk.
http://www.hetek.hu/hit_es_ertekek/201501/nemeth_sandor_szukseg_van_e_tisztelet_torvenyre
Joyce Meyer - Tarts kapcsolatot Istennel
“Boldog (1) ember az, aki nem jár gonoszok tanácsán, bűnösök útján meg nem áll (2), és csúfolódók székében nem ül; Hanem az Úr törvényében van gyönyörűsége (3), és az ő törvényéről gondolkodik (4) éjjel és nappal” Zsoltárok 1:1-2
1 Itt az angol fordításban az áldott szó szerepel = boldog, szerencsés, bővölködő, irigylésre méltó
2 Nem követi az ő tanácsaikat, terveiket, szándékaikat
3 Előírás, utasítás, tanítás
4 Mérlegel, tanulmányoz
Maradj ma kapcsolatban Istennel, hangolódj rá az Ő hangjára. Talán már kész terved volt mára, de lehet, hogy Isten egy teljesen más irányba fog vezetni, ha fogékony vagy a Szent Szellemre. Légy bátor, hallgass a szívedre és kövesd Isten veled való szándékát!
A mai nap egy jó nap lesz. Hallgass Isten vezető szavára. Határozd el magad, hogy szellemben jársz és hagyd hogy Isten vezessen.
Fordította: Szabó Diana En Arnoud Jan és Antal Orsolya
1 Itt az angol fordításban az áldott szó szerepel = boldog, szerencsés, bővölködő, irigylésre méltó
2 Nem követi az ő tanácsaikat, terveiket, szándékaikat
3 Előírás, utasítás, tanítás
4 Mérlegel, tanulmányoz
Maradj ma kapcsolatban Istennel, hangolódj rá az Ő hangjára. Talán már kész terved volt mára, de lehet, hogy Isten egy teljesen más irányba fog vezetni, ha fogékony vagy a Szent Szellemre. Légy bátor, hallgass a szívedre és kövesd Isten veled való szándékát!
A mai nap egy jó nap lesz. Hallgass Isten vezető szavára. Határozd el magad, hogy szellemben jársz és hagyd hogy Isten vezessen.
Fordította: Szabó Diana En Arnoud Jan és Antal Orsolya
Derek Prince - A győztes fegyverek - Védekező fegyverek
A. Efé. 6:10–12—Pál arra ösztönöz minket, hogy „öltözzük fel az Isten minden fegyverét” az ördöggel szembeni védekezés érdekében. A Sátánnal való összeütközés szükségszerű, és készen kell állnunk az ütközetre.
B. Dániel 10:2–3, 12–13, 20—Az Isten angyalának három hétbe került, mire el tudta érni Dánielt, mivel útközben meg kellett küzdenie a Sátán lázadó angyalaival.
C. 2 Kor. 10:3–5—Isten megfelelő fegyverekkel látott el minket, amelyekkel harcolunk ebben a háborúban. A csatatér az elme.
D. Efé. 6:13–17—Pál leírja azt a védekező fegyverzetet, amelyet Isten biztosított a keresztényeknek:
1. az igazság öve
Meg kell szabadulnunk minden vallásos képmutatástól, és teljesen őszintéknek kell lennünk magunkhoz és egymáshoz is
2. a megigazulás mellvasa
Ez védelmezi a szívet (vesd össze: Péld. 4:23). Ez a hit és a szeretet (vesd össze: 1 Thessz. 5:8; Róma 10:10)
3. a békesség evangéliuma hirdetése készségének saruja
Kettős készség (felkészültség) szükséges ehhez: egyrészt intellektuálisan az evangélium megértése; másrészt szellemileg a békesség Istene a szívünkben.
4. a hit pajzsa
Ez olyan hit, amely az életünk minden területét befedi.
5. az üdvösség sisakja
Ez az elmét védelmezi—különösképpen a „magasság szellemeitől” (lásd még: Ézs. 61:3). Néha először szabadulásra van szükség (lásd még: Jóel 2:32). Aztán a sisak a remény (lásd még: 1 Thessz. 5:8; Róma 8:24; Efé. 2:12; Kol. 1:27; Zsidó 6:17–20).
6. Az Isten Igéje kardja
Réma, nem logosz. Személyesen kell kimondanunk hittel az Isten Igéjét (ahogy Jézus tette, amikor konfrontálódott a Sátánnal).
B. Dániel 10:2–3, 12–13, 20—Az Isten angyalának három hétbe került, mire el tudta érni Dánielt, mivel útközben meg kellett küzdenie a Sátán lázadó angyalaival.
C. 2 Kor. 10:3–5—Isten megfelelő fegyverekkel látott el minket, amelyekkel harcolunk ebben a háborúban. A csatatér az elme.
D. Efé. 6:13–17—Pál leírja azt a védekező fegyverzetet, amelyet Isten biztosított a keresztényeknek:
1. az igazság öve
Meg kell szabadulnunk minden vallásos képmutatástól, és teljesen őszintéknek kell lennünk magunkhoz és egymáshoz is
2. a megigazulás mellvasa
Ez védelmezi a szívet (vesd össze: Péld. 4:23). Ez a hit és a szeretet (vesd össze: 1 Thessz. 5:8; Róma 10:10)
3. a békesség evangéliuma hirdetése készségének saruja
Kettős készség (felkészültség) szükséges ehhez: egyrészt intellektuálisan az evangélium megértése; másrészt szellemileg a békesség Istene a szívünkben.
4. a hit pajzsa
Ez olyan hit, amely az életünk minden területét befedi.
5. az üdvösség sisakja
Ez az elmét védelmezi—különösképpen a „magasság szellemeitől” (lásd még: Ézs. 61:3). Néha először szabadulásra van szükség (lásd még: Jóel 2:32). Aztán a sisak a remény (lásd még: 1 Thessz. 5:8; Róma 8:24; Efé. 2:12; Kol. 1:27; Zsidó 6:17–20).
6. Az Isten Igéje kardja
Réma, nem logosz. Személyesen kell kimondanunk hittel az Isten Igéjét (ahogy Jézus tette, amikor konfrontálódott a Sátánnal).
2015. január 20., kedd
Rodney H. Browne - KRISZTUS HÁROMFÉLE HIVATALA
Jézus Krisztus előtt egy embert sem kent fel Isten egyszerre prófétának, papnak és királynak. Volt néhány felkent próféta, pap és király; de Jézus mindezeket a tisztségeket egyidejűleg betöltötte.
Jézus:
Próféta az egész emberiség számára:
Akit tett mindennek örökösévé, Aki által a világot is teremtette. Zsidókhoz írt levél 1:1-2
Isten Jézuson keresztül szól hozzánk. Jézus minden szavában bizton megbízhatunk.
Főpap az egész emberiség számára:
Annakokáért, szent atyafiak, mennyei elhívásnak részesei, figyelmezzetek a mi vallásunknak apostolára és főpapjára, Krisztus Jézusra, 2 Aki hű ahhoz, Aki Őt rendelte, valamint Mózes is az ő egész házában.Zsidókhoz írt levél 3:1-2
Lévén annakokáért nagy főpapunk, Aki áthatolt az egeken, Jézus, az Istennek Fia, ragaszkodjunk vallásunkhoz. 15 Mert nem oly főpapunk van, Aki nem tudna megindulni gyarlóságainkon, hanem Aki megkísértetett mindenekben, hozzánk hasonlóan, kivéve a bűnt. 16 Járuljunk azért bizodalommal a kegyelem királyi székéhez, hogy irgalmasságot nyerjünk és kegyelmet találjunk alkalmas időben való segítségül. Zsidókhoz írt levél 4:14-16
Miképpen másutt is mondja: Te örökkévaló pap vagy, Melkisédek rendje szerint. Zsidókhoz írt levél 5:6
Ahová útnyitóul bement érettünk Jézus, Aki örökkévaló főpap lett Melkisédek rendje szerint. Zsidókhoz írt levél 6:20
Ha tehát a lévitai papság által volna a tökéletesség (mert a nép ezalatt nyerte a törvényt): mi szükség tovább is mondogatni, hogy más pap támadjon a Melkisédek rendje szerint, és ne az Áron rendje szerint? 12 Mert a papság megváltozásával szükségképpen megváltozik a törvény is. 13 Mert akiről ezek mondatnak, az más nemzetségből származott, amelyből senki sem szolgált az oltár körül; 14 Mert nyilvánvaló, hogy a mi Urunk Jódából támadott, amely nemzetségre nézve semmit sem szólott Mózes a papságról. 15 És még inkább nyilvánvaló az, ha a Melkisédek hasonlatossága szerint áll elő más pap, 16 Aki nem testi parancsolatnak törvénye szerint, hanem enyészhetetlen életnek ereje szerint lett. 17 Mert ez a bizonyságtétel: Te pap vagy örökké Melkisédek rendje szerint. Zsidókhoz írt levél 7:11-17
Jézus a mi Főpapunk. Ő a közbenjáró egyszerre Isten és ember között; Ő a mi áldozatunk, Aki minden bűnünktől és szégyenfoltunktól megtisztított. Mivel helyettünk tette mindezt, ezért bűn-, és méltatlanság érzése helyett bűnbocsánattal és igazlelkűen bátran jöhetünk az Atya jelenlétébe.
Király minden nemzet számára:
Látám éjszakai látásokban, és ímé az égnek felhőiben mint valami emberfia jöve; és méne az öregkorúhoz, és eleibe vivék Őt. És ada Néki hatalmat, dicsőséget és országot, és minden nép, nemzet és nyelv Néki szolgála; az Ő hatalma örökkévaló hatalom, amely el nem múlik, és az Ő országa meg nem rontatik. Dániel 7:13-14
Mert egy gyermek születik nékünk, fiú adatik nékünk, és az uralom az Ő vállán lészen, és hívják nevét Csodálatosnak, Tanácsosnak, Erős Istennek, Örökkévalóság Atyjának, Békesség Fejedelmének! 7 Uralma növekedésének és békéjének nem lesz vége a Dávid trónján és királysága felett, hogy fölemelje és megerősítse azt jogosság és igazság által mostantól mindörökké. A seregek Urának buzgó szerelme művelendi ezt! Ézsaiás 9:6-7
És az Úr lesz az egész földnek királya, e napon egy Úr lészen, és a neve is egy. Zakariás 14:9
Ez nagy lészen, és a Magasságos Fiának hívattatik; és Néki adja az Úr Isten a Dávidnak, az Ő atyjának királyi székét; 33 És uralkodik a Jákób házán mindörökké; és az Ő királyságának vége nem lészen!Lukács 1:32-33
Mikor pedig eljő az embernek Fia az Ő dicsőségében, és Ővele mind a szent angyalok, akkor beül majd az Ő dicsőségének királyiszékébe. Máté 25:31
A hetedik angyal is trombitála, és nagy szózatok lőnek a mennyben, amelyek ezt mondták: E világnak országai a mi Urunkéi és az Ő Krisztusáéi lettek, Aki örökkön-örökké uralkodik. Jelenések 11:15
És semmi elátkozott nem lesz többé; és az Istennek és a Báránynak királyiszéke benne lesz; és az Ő szolgái szolgálnak Néki; 4 És látják az Ő orcáját; és az Ő neve homlokukon lesz. 5 És ott éjszaka nem lesz; és nem lesz szükségük szövétnekre és napvilágra; mert az Úr Isten világosítja meg őket, és országolnak örökkön-örökké. Jelenések 22:3-5
E világnak országai a mi Urunkéi és az Ő Krisztusáéi lettek, Aki örökkön-örökké uralkodik!
Jézus:
Próféta az egész emberiség számára:
Akit tett mindennek örökösévé, Aki által a világot is teremtette. Zsidókhoz írt levél 1:1-2
Isten Jézuson keresztül szól hozzánk. Jézus minden szavában bizton megbízhatunk.
Főpap az egész emberiség számára:
Annakokáért, szent atyafiak, mennyei elhívásnak részesei, figyelmezzetek a mi vallásunknak apostolára és főpapjára, Krisztus Jézusra, 2 Aki hű ahhoz, Aki Őt rendelte, valamint Mózes is az ő egész házában.Zsidókhoz írt levél 3:1-2
Lévén annakokáért nagy főpapunk, Aki áthatolt az egeken, Jézus, az Istennek Fia, ragaszkodjunk vallásunkhoz. 15 Mert nem oly főpapunk van, Aki nem tudna megindulni gyarlóságainkon, hanem Aki megkísértetett mindenekben, hozzánk hasonlóan, kivéve a bűnt. 16 Járuljunk azért bizodalommal a kegyelem királyi székéhez, hogy irgalmasságot nyerjünk és kegyelmet találjunk alkalmas időben való segítségül. Zsidókhoz írt levél 4:14-16
Miképpen másutt is mondja: Te örökkévaló pap vagy, Melkisédek rendje szerint. Zsidókhoz írt levél 5:6
Ahová útnyitóul bement érettünk Jézus, Aki örökkévaló főpap lett Melkisédek rendje szerint. Zsidókhoz írt levél 6:20
Ha tehát a lévitai papság által volna a tökéletesség (mert a nép ezalatt nyerte a törvényt): mi szükség tovább is mondogatni, hogy más pap támadjon a Melkisédek rendje szerint, és ne az Áron rendje szerint? 12 Mert a papság megváltozásával szükségképpen megváltozik a törvény is. 13 Mert akiről ezek mondatnak, az más nemzetségből származott, amelyből senki sem szolgált az oltár körül; 14 Mert nyilvánvaló, hogy a mi Urunk Jódából támadott, amely nemzetségre nézve semmit sem szólott Mózes a papságról. 15 És még inkább nyilvánvaló az, ha a Melkisédek hasonlatossága szerint áll elő más pap, 16 Aki nem testi parancsolatnak törvénye szerint, hanem enyészhetetlen életnek ereje szerint lett. 17 Mert ez a bizonyságtétel: Te pap vagy örökké Melkisédek rendje szerint. Zsidókhoz írt levél 7:11-17
Jézus a mi Főpapunk. Ő a közbenjáró egyszerre Isten és ember között; Ő a mi áldozatunk, Aki minden bűnünktől és szégyenfoltunktól megtisztított. Mivel helyettünk tette mindezt, ezért bűn-, és méltatlanság érzése helyett bűnbocsánattal és igazlelkűen bátran jöhetünk az Atya jelenlétébe.
Király minden nemzet számára:
Látám éjszakai látásokban, és ímé az égnek felhőiben mint valami emberfia jöve; és méne az öregkorúhoz, és eleibe vivék Őt. És ada Néki hatalmat, dicsőséget és országot, és minden nép, nemzet és nyelv Néki szolgála; az Ő hatalma örökkévaló hatalom, amely el nem múlik, és az Ő országa meg nem rontatik. Dániel 7:13-14
Mert egy gyermek születik nékünk, fiú adatik nékünk, és az uralom az Ő vállán lészen, és hívják nevét Csodálatosnak, Tanácsosnak, Erős Istennek, Örökkévalóság Atyjának, Békesség Fejedelmének! 7 Uralma növekedésének és békéjének nem lesz vége a Dávid trónján és királysága felett, hogy fölemelje és megerősítse azt jogosság és igazság által mostantól mindörökké. A seregek Urának buzgó szerelme művelendi ezt! Ézsaiás 9:6-7
És az Úr lesz az egész földnek királya, e napon egy Úr lészen, és a neve is egy. Zakariás 14:9
Ez nagy lészen, és a Magasságos Fiának hívattatik; és Néki adja az Úr Isten a Dávidnak, az Ő atyjának királyi székét; 33 És uralkodik a Jákób házán mindörökké; és az Ő királyságának vége nem lészen!Lukács 1:32-33
Mikor pedig eljő az embernek Fia az Ő dicsőségében, és Ővele mind a szent angyalok, akkor beül majd az Ő dicsőségének királyiszékébe. Máté 25:31
A hetedik angyal is trombitála, és nagy szózatok lőnek a mennyben, amelyek ezt mondták: E világnak országai a mi Urunkéi és az Ő Krisztusáéi lettek, Aki örökkön-örökké uralkodik. Jelenések 11:15
És semmi elátkozott nem lesz többé; és az Istennek és a Báránynak királyiszéke benne lesz; és az Ő szolgái szolgálnak Néki; 4 És látják az Ő orcáját; és az Ő neve homlokukon lesz. 5 És ott éjszaka nem lesz; és nem lesz szükségük szövétnekre és napvilágra; mert az Úr Isten világosítja meg őket, és országolnak örökkön-örökké. Jelenések 22:3-5
E világnak országai a mi Urunkéi és az Ő Krisztusáéi lettek, Aki örökkön-örökké uralkodik!
2015. január 19., hétfő
David Yonggi Cho - Az Úr imája - Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben 5.
Isten a múlt, a jelen és a jövő viszonylatában
Melyik idősíkban létezik Isten? Vannak, akik azt tartják, hogy Isten munkálkodott a múltban, de manapság már nem tesz semmit. Voltaire francia filozófus azt állította, hogy Isten olyan tökéletesen megteremtette ezt a világot, mint egy órásmester egy tökéletes órát; azonban Ő többet már nem munkálkodik a világban, mert minden tökéletesen működik az általa megszabott törvények szerint.
Vannak teológusok, akik azt állítják, hogy az egykor kijelentéseket adó, csodákat cselekvő és az emberek között munkálkodó Isten ma már halott. Szerintük ez a világ az emberi bölcsesség és az ember által alkotott társadalmi rendszer jóvoltából válhat jobb hellyé.
Vizsgáljuk meg Isten Igéjének a fényében, hogy milyen téves és gonosz az állításuk. „És ismét monda Mózesnek: így szólj Izrael fiaihoz: Az Úr, a ti atyáitoknak Istene, Ábrahámnak Istene, Izsáknak Istene és Jákobnak Istene küldött engem tihozzátok. Ez az én nevem mindörökké és ez az én emlékezetem nemzetségről nemzetségre." (2Móz 3,15)
Láthatjuk, hogy Ábrahám Istene Izsák és Jákob Istene is egyúttal. Ő lett az Istene Mózesnek és a Mózes idejében élő izraelitáknak is. Isten így szólt: „Mert én, az Úr, meg nem változom, ti pedig, Jákobnak fiai, nem emésztettek meg" (Mal 3,6) Az Ószövetségben Isten mindig a jelen idő Isteneként jelent meg népe számára. Ábrahám Istene volt Sámuel Istene is és Sámuel Istene volt Salamoné és Dávidé is.
Vajon Isten csak az Ószövetség és nem az Újszövetség Istene is? Lázárnak, Márta fivérének halála negyedik napján Jézus elment hozzájuk Betániába. Márta arcra borult Jézus előtt és sírva panaszkodott: „ Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem. “
Márta bízott Jézus hatalmában, „múlt időben”, de Jézus azt mondta: „Feltámad a te testvéred.“
Melyik idősíkban létezik Isten? Vannak, akik azt tartják, hogy Isten munkálkodott a múltban, de manapság már nem tesz semmit. Voltaire francia filozófus azt állította, hogy Isten olyan tökéletesen megteremtette ezt a világot, mint egy órásmester egy tökéletes órát; azonban Ő többet már nem munkálkodik a világban, mert minden tökéletesen működik az általa megszabott törvények szerint.
Vannak teológusok, akik azt állítják, hogy az egykor kijelentéseket adó, csodákat cselekvő és az emberek között munkálkodó Isten ma már halott. Szerintük ez a világ az emberi bölcsesség és az ember által alkotott társadalmi rendszer jóvoltából válhat jobb hellyé.
Vizsgáljuk meg Isten Igéjének a fényében, hogy milyen téves és gonosz az állításuk. „És ismét monda Mózesnek: így szólj Izrael fiaihoz: Az Úr, a ti atyáitoknak Istene, Ábrahámnak Istene, Izsáknak Istene és Jákobnak Istene küldött engem tihozzátok. Ez az én nevem mindörökké és ez az én emlékezetem nemzetségről nemzetségre." (2Móz 3,15)
Láthatjuk, hogy Ábrahám Istene Izsák és Jákob Istene is egyúttal. Ő lett az Istene Mózesnek és a Mózes idejében élő izraelitáknak is. Isten így szólt: „Mert én, az Úr, meg nem változom, ti pedig, Jákobnak fiai, nem emésztettek meg" (Mal 3,6) Az Ószövetségben Isten mindig a jelen idő Isteneként jelent meg népe számára. Ábrahám Istene volt Sámuel Istene is és Sámuel Istene volt Salamoné és Dávidé is.
Vajon Isten csak az Ószövetség és nem az Újszövetség Istene is? Lázárnak, Márta fivérének halála negyedik napján Jézus elment hozzájuk Betániába. Márta arcra borult Jézus előtt és sírva panaszkodott: „ Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem. “
Márta bízott Jézus hatalmában, „múlt időben”, de Jézus azt mondta: „Feltámad a te testvéred.“
„Tudom, hogy feltámad a feltámadáskor az utolsó napon." Márta elismerte, hogy Jézus a múlt és a jövő Ura, de nem a jelené, pedig Jézus éppen az ő szemei előtt készült egy csodára. Jézus így szólt „Én vagyok a feltámadás és az élet: aki hisz énbennem, ha meghal is él; hiszed-e ezt? “ (János 11,21-26)
A „Mi Atyánknak" hívott Isten a múlt Istene: Ő teremtette ezt a világot. Ugyanakkor Ő a jelen Istene is: mindent uralma alatt tart, és akarata szerint működtet mindennap. De Ő a jövő Istene is. Ő a mi örökkévaló Istenünk. Mielőtt Jézus felment a mennybe és az Atyaisten jobbjára ült, ezt mondta: „íme én tiveletek vagyok minden napon a világ végezetéig. Ámen!“ (Mát 28,20) Márpedig ha mindennapi életünkben sorra teljesülnek be ígéretei, akkor ez az ige minden bizonnyal igaz.
Jézus mennybemenetele után az apostolok mindig a jelen Istenéről írtak: „Annak pedig, aki véghetetlen bőséggel mindeneket megcselekedhetik, feljebb, mint kérjük vagy elgondoljuk, a mibennünk munkálkodó erő szerint. “ (Ef 3,20) „Mert Isten az, aki munkálja bennetek mind az akarást, mind a munkálást jókedvéből. “ (Fil 2,13) „Jézus Krisztus tegnap és ma és örökké ugyanaz.“ (Zsid 13,8)
Mindezeken felül a hithősök milliói jártak a jelen Istenével az apostoli időktől fogva napjainkig, amíg haza nem szólította őket az Úr. A mi Atyánk élő Isten, aki tegnap, ma és örökké ugyanaz.
A „Mi Atyánknak" hívott Isten a múlt Istene: Ő teremtette ezt a világot. Ugyanakkor Ő a jelen Istene is: mindent uralma alatt tart, és akarata szerint működtet mindennap. De Ő a jövő Istene is. Ő a mi örökkévaló Istenünk. Mielőtt Jézus felment a mennybe és az Atyaisten jobbjára ült, ezt mondta: „íme én tiveletek vagyok minden napon a világ végezetéig. Ámen!“ (Mát 28,20) Márpedig ha mindennapi életünkben sorra teljesülnek be ígéretei, akkor ez az ige minden bizonnyal igaz.
Jézus mennybemenetele után az apostolok mindig a jelen Istenéről írtak: „Annak pedig, aki véghetetlen bőséggel mindeneket megcselekedhetik, feljebb, mint kérjük vagy elgondoljuk, a mibennünk munkálkodó erő szerint. “ (Ef 3,20) „Mert Isten az, aki munkálja bennetek mind az akarást, mind a munkálást jókedvéből. “ (Fil 2,13) „Jézus Krisztus tegnap és ma és örökké ugyanaz.“ (Zsid 13,8)
Mindezeken felül a hithősök milliói jártak a jelen Istenével az apostoli időktől fogva napjainkig, amíg haza nem szólította őket az Úr. A mi Atyánk élő Isten, aki tegnap, ma és örökké ugyanaz.
Joyce Meyer - Kelj fel és menj
"Mert nincs emlékezés rólad a halálban, a seolban kicsoda dicsőít téged?.... Szemem a bánattól elbágyadt, megvénhedett minden szorongatóm miatt.” Zsoltárok 6:6,8
Mielőtt még teljesen felébrednénk a sátán be akar bennünket csapni és igyekszik olyan gondolatokat ültetni az elménkbe, amelyekkel csapást mérhet ránk. Azt akarja, hogy amikor felébredünk reményvesztettek, hitünk-vesztettek és negatívak legyünk, semmiképp se pozitívak. Azt akarja, hogy legyen rossz a hozzáállásunk, legyünk önzőek és énközpontúak, legyünk tele gyűlölettel, keserűséggel, nehezteléssel,kétséggel, hitetlenséggel és félelemmel – hogy haragudjunk mindenkire.
Istennek hála azonban Jézus Krisztus megváltott bennünket mindezektől a rossz példáktól. Ellene tudunk állni az ördögnek és bízunk Isten erejében, hogy ma győztesként éljünk.
Fordította: Szabó Diana En Arnoud Jan és Antal Orsolya
Mielőtt még teljesen felébrednénk a sátán be akar bennünket csapni és igyekszik olyan gondolatokat ültetni az elménkbe, amelyekkel csapást mérhet ránk. Azt akarja, hogy amikor felébredünk reményvesztettek, hitünk-vesztettek és negatívak legyünk, semmiképp se pozitívak. Azt akarja, hogy legyen rossz a hozzáállásunk, legyünk önzőek és énközpontúak, legyünk tele gyűlölettel, keserűséggel, nehezteléssel,kétséggel, hitetlenséggel és félelemmel – hogy haragudjunk mindenkire.
Istennek hála azonban Jézus Krisztus megváltott bennünket mindezektől a rossz példáktól. Ellene tudunk állni az ördögnek és bízunk Isten erejében, hogy ma győztesként éljünk.
Fordította: Szabó Diana En Arnoud Jan és Antal Orsolya
2015. január 16., péntek
David Yonggi Cho - Az Úr imája - Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben 4.
Az apostolok újra meg újra hangoztatták, hogy Isten velünk van. Ha Pál apostolt kérdeznénk meg Isten hollétéről, valószínűleg a következőt válaszolná: „Nem tudjátok-e, hogy ti Isten temploma vagytok, és az Isten Szelleme lakozik bennetek? ” (I. Kor 3,16)
János apostol pedig így szólna: „ Ti az Istentől vagytok fiacskáim, és legyőztétek azokat; mert nagyobb az, aki bennetek van, mint az, aki e világban van. ’’ (I. Ján 4,4)
Akkor hát hol lakozik bennünk Isten? A Biblia erre a következőképpen válaszol: „Aki el is pecsételt minket, és a Szellemnek zálogát adta a mi szíveinkbe. ” (2Kor. 1,22) Isten szívünkben lakozik a Szent Szellem által, és így szívünk a menny királyságának része. Erre utal Jézus Lukács 17,21-ben: „az Isten országa ti bennetek van.” Az Immánuel név tulajdonképpen azt jelenti, hogy „Isten velünk van.”
Szívünk lenne Isten egyedüli lakóhelye? Nem egészen. Ha így lenne, akkor érvényüket veszítenék a Biblia ígéretei az eljövendő mennyei királysággal kapcsolatban. Jézus határozottan állította: „Az én Atyámnak házában sok lakóhely van; ha pedig nem volna, megmondtam volna nektek. Elmegyek, hogy helyet készítsek néktek. És ha majd elmegyek, és helyet készítek nektek, ismét eljövök, és magamhoz veszlek titeket; hogy ahol én vagyok, ti is ott legyetek. ” (János 14,2-3)
Lukács jegyezte fel: „És monda: íme látom az egeket megnyílni, és az embernek Fiát az Isten jobbja felöl állni. ” (ApCsel 7,56) A Zsidókhoz írt levél írója ugyancsak látta Jézust „...az Isten királyi székének jobbjára... ” ülve. (Zsid 12,2) A mennyről, Isten lakhelyéről János apostol is részletesen beszámol látomásában.
Mindezek arra utalnak, hogy Isten végül fel fogja tárni örökkévaló királyságát, mely egyelőre még rejtve van számunkra. Ott örökkévaló együttlétben lesz majd részünk. Akkor hát Isten miért jött el erre a földre, hogy a szívünkben lakozzon?
Mivel Isten igazságos és szent, bűnös ember nem állhat meg előtte. Senki sem ismerheti meg Istent, amióta az emberi szellem meghalt Ádám bukásakor. Korunk legnagyobb tudósa is egy vak emberhez hasonlít, amikor Isten ismerete kerül szóba. Amíg Isten ki nem jelenti magát, szemünk meg nem láthatja, fülünk meg nem hallhatja, az emberi szív el sem gondolhatja azokat, amiket Isten készített az Őt szeretőknek (I.Kor 2,9)
Jézus emberi testet öltve jött el a földre azért, hogy kijelentse nekünk az Atyát, és beteljesítse akaratát: megszabadítson bűneinktől, és Isten gyermekeivé tegyen minket. Amikor bűnbocsánatot kapunk, és újjászületünk Jézus vérének erejével, Ő belép szívünkbe, és ott lakozik a Szent Szellem által. Ettől a pillanattól kezdve Isten gyermekeivé és a menny polgáraivá válunk. Ha pedig a menny polgárai vagyunk, örvendhetünk Isten előre elkészített áldásainak is.
A mi Istenünk megtartja és felneveli gyermekeit, akiket megvásárolt egyszülött Fiának vérével. Számukat egyre növeli, és gyümölcsözővé teszi életüket. Amikor azt imádkozzuk, hogy „Mi Atyánk ki vagy a mennyekben“, akkor mennyei trónon uralkodó Istenként kell Őt elképzelnünk. Szent Szellemmel pecsételi meg mindazokat, akik hisznek Fiában, és így teszi őket gyermekeivé. Szívünkben lakozik és a mennyei dicsőségbe fog vezetni minket. Az így leírt Isten a mi Atyánk!
János apostol pedig így szólna: „ Ti az Istentől vagytok fiacskáim, és legyőztétek azokat; mert nagyobb az, aki bennetek van, mint az, aki e világban van. ’’ (I. Ján 4,4)
Akkor hát hol lakozik bennünk Isten? A Biblia erre a következőképpen válaszol: „Aki el is pecsételt minket, és a Szellemnek zálogát adta a mi szíveinkbe. ” (2Kor. 1,22) Isten szívünkben lakozik a Szent Szellem által, és így szívünk a menny királyságának része. Erre utal Jézus Lukács 17,21-ben: „az Isten országa ti bennetek van.” Az Immánuel név tulajdonképpen azt jelenti, hogy „Isten velünk van.”
Szívünk lenne Isten egyedüli lakóhelye? Nem egészen. Ha így lenne, akkor érvényüket veszítenék a Biblia ígéretei az eljövendő mennyei királysággal kapcsolatban. Jézus határozottan állította: „Az én Atyámnak házában sok lakóhely van; ha pedig nem volna, megmondtam volna nektek. Elmegyek, hogy helyet készítsek néktek. És ha majd elmegyek, és helyet készítek nektek, ismét eljövök, és magamhoz veszlek titeket; hogy ahol én vagyok, ti is ott legyetek. ” (János 14,2-3)
Lukács jegyezte fel: „És monda: íme látom az egeket megnyílni, és az embernek Fiát az Isten jobbja felöl állni. ” (ApCsel 7,56) A Zsidókhoz írt levél írója ugyancsak látta Jézust „...az Isten királyi székének jobbjára... ” ülve. (Zsid 12,2) A mennyről, Isten lakhelyéről János apostol is részletesen beszámol látomásában.
Mindezek arra utalnak, hogy Isten végül fel fogja tárni örökkévaló királyságát, mely egyelőre még rejtve van számunkra. Ott örökkévaló együttlétben lesz majd részünk. Akkor hát Isten miért jött el erre a földre, hogy a szívünkben lakozzon?
Mivel Isten igazságos és szent, bűnös ember nem állhat meg előtte. Senki sem ismerheti meg Istent, amióta az emberi szellem meghalt Ádám bukásakor. Korunk legnagyobb tudósa is egy vak emberhez hasonlít, amikor Isten ismerete kerül szóba. Amíg Isten ki nem jelenti magát, szemünk meg nem láthatja, fülünk meg nem hallhatja, az emberi szív el sem gondolhatja azokat, amiket Isten készített az Őt szeretőknek (I.Kor 2,9)
Jézus emberi testet öltve jött el a földre azért, hogy kijelentse nekünk az Atyát, és beteljesítse akaratát: megszabadítson bűneinktől, és Isten gyermekeivé tegyen minket. Amikor bűnbocsánatot kapunk, és újjászületünk Jézus vérének erejével, Ő belép szívünkbe, és ott lakozik a Szent Szellem által. Ettől a pillanattól kezdve Isten gyermekeivé és a menny polgáraivá válunk. Ha pedig a menny polgárai vagyunk, örvendhetünk Isten előre elkészített áldásainak is.
A mi Istenünk megtartja és felneveli gyermekeit, akiket megvásárolt egyszülött Fiának vérével. Számukat egyre növeli, és gyümölcsözővé teszi életüket. Amikor azt imádkozzuk, hogy „Mi Atyánk ki vagy a mennyekben“, akkor mennyei trónon uralkodó Istenként kell Őt elképzelnünk. Szent Szellemmel pecsételi meg mindazokat, akik hisznek Fiában, és így teszi őket gyermekeivé. Szívünkben lakozik és a mennyei dicsőségbe fog vezetni minket. Az így leírt Isten a mi Atyánk!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)